Kérdőíves kutatásomban az egyetemisták hiedelmeit, vélekedéseit, attitűdjeit és normáit igyekeztem feltárni az autista kortársaikkal kapcsolatban annak érdekében, hogy jobban megértsük, milyen tényezők befolyásolják az elfogadást, jelzik előre a segítő viselkedést. A kortárs segítő viselkedést motiváló tényezők feltárására a tervezett viselkedés elmélete jó értelmezési keretnek bizonyult, a modell egyes komponensei mentén összeállt itemek megbízható skálát alkottak vizsgálatomban. A segítő viselkedéses szándék leginkább a normákkal és az észlelt kontrollal áll szoros kapcsolatban, ugyanakkor a segítői tevékenység vélt kellemessége és a hasznossága (az autista hallgató számára) is szerepet játszik abban, hogy szeretne-e kortárs segítő lenni valaki. Az autizmus spektrum állapottal kapcsolatos tudás és információ csökkenti a sztereotípiákat az autista emberekkel kapcsolatban, ugyanakkor eredményeim alapján a közelebbi, személyes kapcsolat nem jár együtt kevesebb hiedelemmel ezzel a csoporttal kapcsolatban.