A „pánik” egyre divatosabb betegség a felnőttek világában. A pánikbetegség a szorongásos zavarok körébe tartozik, melyek a leggyakoribb pszichiátriai kórképek csoportját jelentik világszerte, kb. 31 % élettartam előfordulási gyakorisággal. Magas előfordulási gyakoriságuk ellenére a felismerésük és adekvát kezelésük elmarad a várttól. Felismerés és hatékony kezelés nélkül a betegség súlyosbodik, egyre nagyobb terhet ró a betegre és környezetére is. Szakdolgozatomban – a pánikbetegség és az esetlegesen hozzá társuló egyéb kórképek korai diagnózisának és hatékony kezelésének szükségességét hangsúlyozva – bemutatom a pánikzavar (pánikszindróma, pánikbetegség) kutatási történetét, patogenezisét, diagnosztikáját, differenciáldiagnosztikáját, terápiás módszereit és kimenetelét, kiegészítve a pánikbetegség vonatkozásában néhány speciális klinikai állapot, egy közeli családtagom által megélt pánikroham tapasztalatok, valamint a pánikbetegség kialakulásának megelőzésében alkalmazható mentálhigiénés lehetőségek ismertetésével.