Vizsgálatunk alkalmával tojásban fejlődő házityúk-embriókon tanulmányoztuk a klórpirifosz hatóanyagú Cyren EC rovarölő szer és a réz-szulfát interakciós toxicitását. A keltetés megkezdése előtt elvégzett bemerítéses kezelésekhez a réz-szulfátot 0,01%-os, míg a Cyren EC (480 g/l klórpirifosz) inszekticidet a növényvédelmi gyakorlatban használatos 0,5%-os koncentrációban alkalmaztuk. A kórbonctani feldolgozásra a keltetés 19. napján került sor, amely alkalmával lemértük az élő embriók testtömegét, feljegyeztük az elhalások számát és a makroszkópos fejlődési rendellenességeket. A statisztikai vizsgálat során a testtömeg adatokat egytényezős varianciaanalízissel, az embrióelhalás mértékét és a fejlődési rendellenességek gyakoriságát Fisher-féle egzakt teszttel értékeltük. A kísérleti anyagokkal elvégzett egyedi és együttes kezelések eredményeként, a kezelt csoportokban az élő embriók testtömeg értékei szignifikánsan kisebbek voltak (réz-szulfát: 18,63±1,99 g, p<0,05; Cyren EC: 18,42±1,85 g, p<0,01; Cyren EC+réz-szulfát:18,16±1,62 g; p<0,01) a kontrollhoz viszonyítva (20,25±1,95 g). Az embriómortalitási adatok alapján megállapítottuk, hogy az embrióelhalás gyakorisága szignifikáns mértékben növekedett a Cyren EC inszekticiddel egyedileg (10/30; p<0,001) kezelt, és a réz-szulfáttal kombinált csoportban (14/26; p<0,001). A makroszkópos fejlődési rendellenességek előfordulási gyakorisága sporadikus jellegű volt valamennyi kezelt csoportban. A kísérletünkben felhasznált 0,01%-os réz-szulfát-oldat és a 0,5%-os Cyren EC rovatölő szer egyedi méreghatása kismértékben embriótoxikus volt a tojásban fejlődő házityúk-embriókra. Teratogén hatás nem volt igazolható.