Szarvasmarhák szelektív legelésének gyepvegetációra gyakorolt hatásai
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott biomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a szarvasmarhák. A legelő állatok a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő biomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogén tartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület. Második kutatási témámban legelés hatására megnyilvánuló sűrűségfüggő facilitáció hatását vizsgáltuk az orvosi ziliz (Althaea officinalis) sűrűséggradiense mentén, amelyet a legelő állatok nem preferálnak. Tanulmányunk során az orvosi ziliz tömegességi gradiense mentén vizsgáltuk a fajgazdagságot és a fajok virágzási sikerét kiskunsági legeltetett rétsztyeppeken. Kimutattuk, hogy a fajgazdagság és a virágzási siker is egycsúcsú görbével (humped-back mintázat) írható le a növekvő zilizborítás mentén illetve hogy az orvosi ziliz hatása abundancia-függő. Eredményeink alapján látható, hogy az orvosi ziliz teljes visszaszorítása nem szükséges, mert amíg alacsony a borítása, addig természetvédelmi szempontból nincs káros hatása, bár gazdasági szempontból ilyen lehet a legelő minőségének kismértékű romlása.In order to maintain the long term functioning of pastures it is important to gather information about the amount of consumed biomass and the dietary choice of the grazers. In the first study related to grazing preference, we examined the grazing loss of each biomass fraction and the grazing preference of the grazing animals in species-rich meadows grazed by cattle. The consumption of the litter and moss biomass was negligible, while the reduction of the live biomass of vascular plants was 65%. Cattle consumed species characterized by high specific leaf area and high nitrogen content. Based on our results we emphasize that, the livestock carrying capacity of an area and the long-term management of grasslands can be carefully planned based on biomass measurements and the nutritional value of plants, which is well indicated by some easily measurable plant properties such as specific leaf area of species. In the second study, we examined the effect of density-dependent facilitation on grazing along the density gradient of a common, native unpalatable species (Althaea officinalis). In the research, we examined species richness, species flowering success (flowering species number, flowering shoot number) along a density gradient of Althaea officinalis. We have shown the relationships between the Althaea cover and both the number of flowering shoots and species richness were unimodal, indicating a humped-back pattern of facilitation along the density gradient of the benefactor, and the effect of Althaea officinalis is density-dependent. Based on our results, it can be said that it is not necessary to completely eradicate Althaea on pastures, because as long as its cover is low, it has no detrimental effect from a nature conservation point of view, although from an economic point of view there may be a slight deterioration of pasture quality.