Bevezetés: Genetikailag is öröklődő betegség, de a helytelen táplálkozás, csökkent fizikai aktivitás, stresszes életmód, emelkedett testtömeg is vezethet a diabetes mellitus (DM) kialakulásához. A prediabetes a cukorbetegség egy megelőző fázisa, mely már a normál éhomi vércukor szinttől magasabb, viszont alacsonyabb a DM-ban mért értéktől, mely körülbelül 7-től nagyobb. Az inzulin, mely a normál vércukorszint fenntartásáért felelős hormon az inzulinrezisztencia kórképben egyszerűen érvényét veszti, nem ismerik fel a sejtek, emiatt felborul a normál anyagcsere folyamat. A betegség statisztikailag Magyarországon 2019-ben 1 097 582 embert érintett, mely szám a háziorvosok által regisztráltak száma alapján alakult ki. Cél: Kutatásunk célja, hogy ráébresszük az embereket a helytelen táplálkozás, a fizikai aktivitás csökkenés és a túlsúlyos állapot veszélyeire és következményeire. Továbbá a műszakban dolgozó ápolók fittségi szintjének növelése, valamint a táplálkozási szokásaik és a rendszeres fizikai aktivitásuk javítása. Módszertan: Ismert Findrisk és IPAQ fizikai aktivitás felmérő kérdőívvel, illetve saját szerkesztésű kérdőívvel dolgoztunk, melyet diagramok segítségével kiértékeltünk. Eredmények: Findrisk eredeti pontozási rendszere alapján n=29 esetszám 41%-a fokozott kockázati státuszba esett, mely azt jelenti, hogy legalább 6-ból 1 fő diabetes mellitusban fog szenvedni 10 éven belül, ha ezt az életmódot folytatja tovább. IPAQ kérdőív alapján kiderült, hogy munkaidőn kívül mindössze heti 3 napon át végeznek háztartásbeli munkát kevesebb mint 120 percig, illetve munkán kívüli szabadidős tevékenységet is, mint sétálás, enyhébb sporttevékenység hetente 2-szer 45 percre iktatják be mindennapjaikba. Megbeszélés: Szinte elengedhetetlen az egészségügyi dolgozók tájékoztatása a helyes táplálkozási szokásokról, megfelelő fizikai aktivitásról munkán kívül és belül is. Relatíve sok időt töltenek alacsony fizikai aktivitással az ápolók, melyhez fontos lenne ismerni néhány átmozgató gyakorlatot, melyet, ha tehetik óránként elvégeznének munkahelyükön is vagy akár csak figyelmet fordítanának arra, hogy óránként sétáljanak néhány métert. Negatív tapasztalatunk, hogy a felajánlott tájékoztató anyagot mindössze 10% használta ki és volt kíváncsi rá. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy személyes kontaktussal sikeresebb lehetett volna a figyelemfelhívó programunk, s a koronavírus által okozott teljes életünk felfordulásának enyhülése és normalizálódása is hatékonyabban sikerülne.