A dolgozatom elkészítését a Havita TÉSz marketingtevékenysége motiválta. Jelen lehettem a különböző problémák és igények felmerülésénél, valamint aktívan bekapcsolódhattam a marketing munka gyakorlati folyamataiba. 2006. február elején fogalmazódott meg a gondolat, hogy a TÉSz eddigi értékesítési stratégiájával eltérően belföldön is szeretne I. osztályú, étkezési almát értékesíteni. Az gyümölcsöt műanyag rekeszekben sorolóbetéttel, sorolva kívánták árusítani. Az első üzlettulajdonosok meggyőzése érdekében a szervezet magára vállalta a logisztika megszervezését és kivitelezését, valamint az alma nagykereskedelmi ár alatti forgalmazását. A Derecske Alma népszerűsítésére különböző marketing eszközöket használtunk (plakát, fajtatábla, óriásplakát, rádió, tv reklám), valamint különböző népszerűsítő megmozduláson vettünk részt (bálok, kiállítás, árubörze). Az eredményeket vizsgálva rendkívül sok befolyásoló és zavaró tényezőkkel találkoztam. Az alma piaci ára ebben az időszakban változó. Március közepére kezdenek elfogyni az almák a magyarországi száraz légterű hűtőkből, így a kereslet és az árak emelkednek. A déli gyümölcsök szezonja is márciusra ér véget, ami az alma iránti kereslet további növekedését eredményezi. A marketing eszközök hatásaira további zavaró tényezőként hatott az alma értékesítési ára az üzletekben. A hazai fogyasztók ár érzékenyek a gyümölcsök viszonylatában. Hasonló üzletekben sokkal nagyobb forgalmat értek el alacsonyabb értékesítési árak használata mellett. Próbáltam kontroll üzleteket keresni, de a marketing hatásait ezeknél sem tudtam teljes egészében kizárni, mivel mindig van olyan fogyasztói réteg, aki a lakóhelyétől távol értesül a reklámokról. A marketing tevékenység eredményességét pontosan meghatározni nem tudtam, de pozitív visszajelzéseket kaptam a megrendezett sajtótájékoztatón, valamint a DebExpo kiállításon. A kiállításon való részvétel nem várt sikereket hozott. A látogatók jelentős hányada közölte, hogy találkozott a reklámokról, hallott a Derecske Almáról. Olyan közönséggel is találkoztunk, akik ismerték és rendszeresen vásárolták a terméket. A kiállításon történt sikeres eladásokból, és a látogatók visszacsatolásaiból következtettem arra a megállapításra, hogy a marketing tevékenység eredményekhez vezethet akár a gyümölcsértékesítés terén is. A tavaszi marketing kampányban vizsgálta a reklámok hatékonyságát. Nem tudtam megállapítani, hogy melyik média eszköz volt a leghatékonyabb. Éppen ezért az őszi időszakban ezzel a céllal végeztem felméréseket, hogy megállapítsam, hogy melyik marketing eszköznek mekkora az ismertsége, milyen hatékonyan juttatja el a célközönség felé a kívánt információkat. Több reklámcsatornán keresztül próbáltuk a szedd magad mozgalmat népszerűsíteni, és a kertbe látogató vásárlókat kérdőívek segítségével kérdeztem meg afelől, hogy honnan értesültek a lehetőségről. Az információs csatornákon túl figyelembe vettem az egyes reklámok költségeit, így határoztam meg a költségalapú ismertséget. Megállapítottam, hogy alacsony költségű reklámokkal is hasonló eredményeket lehet produkálni, mint drága promóciós eszközökkel. Az ismertséget leghatékonyabban az ismerősök adják át, ezt az információs csatornát a legnehezebb befolyásolni, de annál könnyebb megszüntetni, elveszíteni a vásárló bizalmát. A dolgozatomban több oldalról is rávilágítottam a marketing szerepére az almaértékesítésben, de úgy érzem a téma fontossága még további vizsgálatokat kíván meg, hogy sokkal tisztább képet kaphassunk e speciális témakörben.