PSYCHOLOGICAL STRESS MONITORING USING INVASIVE AND NON-INVASIVE METHODS IN ATHLETES
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
University of Debrecen, Institute of Sport Sciences, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1., HUNGARY
Absztrakt
Leírás
Introduction: The quality of performance is essential both in everyday life and in competition. In sports science (also), we have to think of the man in a complex way as a bio-psycho-social unit. In addition to changes in ECG HR and blood cortisol levels, gastrointestinal tract movements are also associated with stress management (FUKUNAGA et al., 2000) (VIANNA - TRANEL, 2006), which plays a crucial role in determining the quality of performance. Several preclinical trials have formed the basis of our research (SZŰCS et al., 2018).
Objective: Based on our earlier research and literature reviews, we would like to test and participate in validating a new method that can monitor the effects of stress on humans in real-time, in a non-invasive way, with quantitative results. In addition to GI monitoring, cortisol levels are measured invasively in the subjects, so we hope to obtain complex results.
Methods: n = 13, athletes, male = 11, female = 2, mean age 22 +/- 1,031 years. Our protocol was 115 minutes, in which we distinguished four stages (rest, stress, latency 1, latency 2). We use two methods to measure stress. One is the blood cortisol level (ELISA), and the other is the MDE Heidelberg Stress Holter (EGG), which is an innovative measurement tool capable of simultaneously examining several parameters (Small Intestine, Colon, Stomach, ECG HR). The VTS DT package was used as a stressor.
Result: Based on the complex results of the EGG, we can conclude that the Small Intestine, Colon, and Stomach motility, as assessed by the Power Spectrum (PS) Fold Change (FC) calculation, increased together under stress, and then latency decreased together over time. However, the rate of change in cortisol levels showed that most participants adapted the stressor as eustress so that its value decreased linearly.
Conclusions: Innovative measurement and evaluation methods are well utilized, as they can communicate many measurement data in a valid, real-time, non-invasive way, with a parallel display. These data and results will be used in athlete selection, mental training, elite sports, neuro-biofeedback, and health preservation.
Bevezetés: A teljesítőképesség minősége mind a hétköznapokban, mind pedig a versenyhezetekben igen fontos. A sporttudomány területén (is) az emberről komplexen, mint bio-pszicho-szociális egységről kell gondolkodjunk. Az EKG HR és a vér kortizol szintjének változása mellett, a gasztrointesztinális traktusok mozgásai is összefüggésben állnak az adott személy stresszkezelésével (FUKUNAGA et. al., 2000)(VIANNA, TRANEL, 2006), melyeknek igen nagy szerepe van a teljesítőképesség minőségének meghatározásában. Számos preklinikai kísérlet történt, melyek alapul szolgálnak vizsgálatunkhoz (SZŰCS et. al., 2018). Célkitűzés: Előzetes kutatásaink és szakirodalmi áttekintéseink alapján szeretnénk egy új módszert tesztelni és a validálásában részt venni, mely valós időben, non-invazív módon, kvantitatív eredményekkel képes monitorizálni a stressz hatásait embereken. A GI monitorozás mellett kortizol szint mérést végzünk invaziv módon az alanyokon, így reményeink szerint komplex eredményt fogunk kapni. Módszer: n= 13, sportolók, férfi=11, nő=2, átlag életkor 22+/-1,031 év. A protokollunk 115 perces volt, melyben négy szakaszt (nyugalmi, stressz, latencia 1, latencia 2) különböztetünk meg. Stresszmérésre két módszert használunk. Az egyik a vérből mért kortizol szint (ELISA), a másik pedig az MDE Heidelberg Stressz Holtere (EGG), mely innovatív mérőeszközként számos paraméter egyidejű vizsgálatára képes (Vékonybél, Vastagbél, Gyomor, EKG HR). Stresszorként a VTS DT csomagját alkalmaztuk. Eredmény: Az EGG komplex eredményei alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Vékonybél, Vastagbél, Gyomor motilitás, melyet a Power Spektrum (PS) Fold Change (FC) számítás alapján értékeltünk, együtt növekedett a stressz hatására, majd a latencia időben együtt csökkent. Mindemellett a kortizol szint változásának aránya megmutatta, hogy a résztvevők jelentős többsége eustresszként adaptálta a stresszort, így az értéke lineárisan csökkent. Következtetések: Az innovatív mérési és kiértékelési módszerek remekül hasznosíthatóak, hiszen valid, real time, non-invziv módon, párhuzamos megjelenítéssel képes számos mérési adatot közölni. Ezen adatokat és eredményeket felhasználhatóak lesznek a sportolói kiválasztás, mentális felkészítés, élsport, neuro-bio-feedback és az egészségmegőrzés területén egyaránt.
Bevezetés: A teljesítőképesség minősége mind a hétköznapokban, mind pedig a versenyhezetekben igen fontos. A sporttudomány területén (is) az emberről komplexen, mint bio-pszicho-szociális egységről kell gondolkodjunk. Az EKG HR és a vér kortizol szintjének változása mellett, a gasztrointesztinális traktusok mozgásai is összefüggésben állnak az adott személy stresszkezelésével (FUKUNAGA et. al., 2000)(VIANNA, TRANEL, 2006), melyeknek igen nagy szerepe van a teljesítőképesség minőségének meghatározásában. Számos preklinikai kísérlet történt, melyek alapul szolgálnak vizsgálatunkhoz (SZŰCS et. al., 2018). Célkitűzés: Előzetes kutatásaink és szakirodalmi áttekintéseink alapján szeretnénk egy új módszert tesztelni és a validálásában részt venni, mely valós időben, non-invazív módon, kvantitatív eredményekkel képes monitorizálni a stressz hatásait embereken. A GI monitorozás mellett kortizol szint mérést végzünk invaziv módon az alanyokon, így reményeink szerint komplex eredményt fogunk kapni. Módszer: n= 13, sportolók, férfi=11, nő=2, átlag életkor 22+/-1,031 év. A protokollunk 115 perces volt, melyben négy szakaszt (nyugalmi, stressz, latencia 1, latencia 2) különböztetünk meg. Stresszmérésre két módszert használunk. Az egyik a vérből mért kortizol szint (ELISA), a másik pedig az MDE Heidelberg Stressz Holtere (EGG), mely innovatív mérőeszközként számos paraméter egyidejű vizsgálatára képes (Vékonybél, Vastagbél, Gyomor, EKG HR). Stresszorként a VTS DT csomagját alkalmaztuk. Eredmény: Az EGG komplex eredményei alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Vékonybél, Vastagbél, Gyomor motilitás, melyet a Power Spektrum (PS) Fold Change (FC) számítás alapján értékeltünk, együtt növekedett a stressz hatására, majd a latencia időben együtt csökkent. Mindemellett a kortizol szint változásának aránya megmutatta, hogy a résztvevők jelentős többsége eustresszként adaptálta a stresszort, így az értéke lineárisan csökkent. Következtetések: Az innovatív mérési és kiértékelési módszerek remekül hasznosíthatóak, hiszen valid, real time, non-invziv módon, párhuzamos megjelenítéssel képes számos mérési adatot közölni. Ezen adatokat és eredményeket felhasználhatóak lesznek a sportolói kiválasztás, mentális felkészítés, élsport, neuro-bio-feedback és az egészségmegőrzés területén egyaránt.
Kulcsszavak
psychological stress, stress holter, eustress, distress, gastrointestinal motility, performance, stressz holter, eustressz, distressz, gasztrointesztinális motilitás, teljesítmény, pszichés eredetű stressz