Szakdolgozatom elkészítéséhez egy olyan növénycsoportot, a páfrányokat választottam, amely rendkívül régi evolúciós múltú (400 millió év) és olyan élőhelyeket a Mátra észak-keleti részén, amelyek sérülékenyek, amelyet veszélyeztet a túrizmus, a muflonszaporulat és a klímaváltozás. Bemutatom a Mátra északkeleti részén előforduló fajaikat, azok fellelhetőségét, jel-legzetes élőhelyeiket, a mennyiségi viszonyaikat, illetve a körülöttük található növényfajo-kat és társulásokat. A kiválasztott hét mintavételi területre rendszeresen kijártam és felmé-rést készítettem azok páfrányflórájáról. A dolgozatomban arra szeretném felhívni a figyel-met, hogy a ma még gyakran előforduló fajok, pl. a hölgypáfrány, amely ugyan nem veszé-lyeztetett, de jelentős a társulástani és ökológiai szerepe, állatfajoknak is otthont ad és sok-szor tömegességével tájképi értéke is van. A védett fajok megőrzése pedig legtöbbször ritkaságuk miatt felelősség is. Hiába gyakori az erdei pajzsika vagy a hölgypáfrány egyes élőhelyeken, napokat barangolhat sokszor az ember, míg talál belőle egy-egy példányt. A preferált élőhelyeken viszont nagy számban előfordul. E fajok is az emberi települések és agrár- kultúrterületek növekedésével tűnnek el. A gazdasági helyzet is befolyásolja a páf-rányok előfordulását, a szegényebb rétegek, ha titokban is, de az erdőket fogják ritkítani, ami sok páfrányfaj élettere. A növekvő energiaárak és a természetvédelmi szféra leépítése a természet és a táj rombolásához fog vezetni.
Azért esett a választásom ezekre a területekre (amelyek túraútvonalak mentén he-lyezkednek el), mert be akartam mutatni a természeti értékeket (elsősorban a páfrányfajo-kat) a túrázóknak, kirándulóknak. Érdekesek és ritkák a mocsarak ilyen magasságban, a sziklagyepek pedig kétség kívül különleges értéket képviselnek. Másrészt fel szeretném hívni a figyelmet a veszélyekre, veszélyeztető tényezőkre, amelyekért leginkább az ember felelős. Adataimmal pedig hozzájárulok a Keleti-Mátra szakirodalmának bővítéséhez.