Szakdolgozatom témáját azért választottam, mert hiszem, hogy világunk nagy környezeti problémáit csak hatékony és céltudatos neveléssel, a jövő generációinak megnyerésével lehet megoldani, ezért hajtott a kíváncsiság, hogy mi is a helyzet manapság a környezeti nevelés területén. Témafelvetésemben vázoltam a legégetőbb problémákat és az általam megoldásnak vélt utakat. Dolgozatomban arra keresek választ, hogy a tudatos, tevékeny természetvédelemi szemlélet kialakítása, - mint a megoldás egyik kulcsa – milyen szinten zajlik hazánkban, hogy a törvényi szabályozások hogyan jelennek meg a gyakorlatban, és főleg visszatükröződnek-e a nevelés hatására a gyermekek gondolkodásában. Munkám során egy tesztlapos felméréssel megvizsgáltam, hogy milyen a tíz-tizenkét éves falusi és városi gyermekek természetszemlélete, milyenek a természet védelmével kapcsolatos gyakorlati ismereteik, van-e különbség a városi és a falusi gyermek eltérő környezetéből adódóan a természethez való viszonyában. Kutatásom konkrét célja volt feltárni, hogy a vizsgált intézményekben folyó természetisme-reti oktatás és gyakorlati tevékenység milyen természetvédelemi szemlélet kialakítását ered-ményezi, - mennyire hatékony ez a fejlesztőmunka az intézményekben. A kutatás távlatos célja az , hogy a kutatási eredményekre alapozva megpróbáljam bemutatni az iskolai természeti nevelés problémáit, gondjait, és néhány javaslatot tegyek a hatékonyabbés főleg kompetencia alapú fejlesztés érdekében. Az elemzések általános tapasztalatainak összegzésekor megdőlni látszik az a feltételezésem, hogy a természethez közelebb, a védett természeti környezettel körülölelt falusi településen élő tanulók természetszemlélete tisztább és érzőbb, hétköznapi tapasztalataik pedig gyakorlatiasabbak, mint városi társaiké, - a mérési eredmények mindenesetre azt mutatják, hogy ez sokkal inkább az iskolai természeti nevelés tudatosságának és elkötelezettségének következménye. inkább jelen van, mint a vizsgált városiaknál, s ez megmutatkozik a szövegalkotási feladatoknál. A teszt elemzése során megállapítható volt, hogy a gyerekeknek kevés a valódi, élményszerű tapasztalata a természeti környezettel, így válaszaik túlnyomórészt „könyvízűek” voltak. Munkám további részében javaslatokat tettem a problémák lehetséges megoldásaira.