A pszichológia területét érintő korai szűrés és diagnosztika Magyarországon a 21. században kezd egyre nagyobb tért hódítani, azonban a hazai tudományos kutatások száma véges, így fontosnak tartottuk egy hiánypótló, komplex, longitudinális kohorsz vizsgálat megvalósítását, ami azonosítja a magyar koraszülött kisgyermekek fejlődésének, mentális egészségének és életminőségének nehezített területeit, valamint feltárja ezek kapcsolatát perinatális, demográfiai és szülői faktorokkal. Vizsgálati mintánkat 305 kis születési súlyú (LBW) gyermek és szüleik alkották 2 éves korban; közülük az utánkövetésben 114 gyermek és szüleik vettek részt a gyermek 4 éves korában. A születési súlykategóriák (VLBW, LBW, ELBW) közötti összehasonlítások megmutatták, hogy az extrém alacsony születési súlyú, ezáltal magas biológiai rizikóval jellemezhető gyermekek jelentősen rosszabb teljesítményt mutatnak a fejlődés minden területén. Az ELBW gyermekek sérülékenységére vonatkozóan esélyhányados mutatókat is meghatároztunk. Eredményeink alapján az is elmondható, hogy a klaszteranalízis használata hatékony módszer lehet a koraszülött – és más rizikócsoportba tartozó – gyermekek képességprofiljainak azonosítására, ezáltal egy komplexebb fejlődési kép kialakítására a korai kognitív, nyelvi és motoros készségek tekintetében. A kétéves kori BSID-III prediktív értékét vizsgálva a kronológiai életkorral számolt indexek jelentős, megbízható előrejelzőnek bizonyultak a későbbi kognitív elmaradás tekintetében. Vizsgálatunk alapján az LBW gyermekek kiemelt rizikócsoportot képeztek a kétéves kori viselkedéses és érzelmi nehézségek kialakulásában, melyek az esetek felében 4 éves korra is fennmaradtak. Rizikót jelentett továbbá a krónikus utóbetegségek (ROP, IVH, BPD) jelenléte, valamint a család alacsonyabb szocio-ökonómiai jellemzői, mint a kisebbségi csoporthoz tartozás, alacsony iskolai végzettség és átlag alatti anyagi helyzet. Protektív tényezőként jelent meg azonban a bőrkontaktussal, fokozott kötődési érzéssel és kiegyensúlyozott érzelmi állapottal járó szoptatás, mind az anya, mind a gyermek pszichés jellemzőinek tekintetében. Kiemelt szerepe igazolódott továbbá az édesanyák mentális egészség jellemzőinek a gyermek életminősége és mentális egészségének alakulása kapcsán. Eredményeink alapján fontos területnek tartjuk a koraszülöttek, kiemelten az ELBW populáció kétéves kori fejlődésének átfogó szűrését és diagnosztikáját, a mielőbbi kapcsolatközpontú korai fejlesztő intervenciók megkezdése érdekében, így megelőzve a későbbi kognitív, nyelvi, motoros deficitek, valamint internalizáló és externalizáló viselkedések kialakulását, így megakadályozva a későbbi mentális problémák kialakulását és az iskolai lemorzsolódást.

In the field of psychology, early screening and diagnostics gains more ground in the 21st century Hungary. However, the number of the Hungarian studies are limited, therefore we found it important to conduct a complex, longitudinal cohort study that identifies the problematic aspects of development, mental health and quality of life of Hungarian preterm children, as well as examines their connections with perinatal, demographic and parental factors. Our initial sample includes 305 low birthweight (LBW) two-year-old children and their parents and 114 of them participated in a follow-up study at 4 years old. Comparisons of the birthweight categories (VLBW, LBW, ELBW) indicates, that extremely low birthweight children, who therefore are at higher biological risk, had considerably lower performance in all developmental domains. We also calculated odd ratios of vulnerability among ELBW children. Based on the results we can conclude that the use of cluster analysis can be an effective way to identify the developmental profiles of preterm (or other at risk) children, therefore to achieve a more complex understanding of development regarding the early cognitive, language and motor skills. During the analysis of the predictive value of BSID-III at 2 years, we found that indexes – calculated by chronological age – proved to be strong and valid predictors of later cognitive delay. In our research we also found LBW children are at higher risk of behavioural and emotional difficulties at 2 years, which persisted until the age of 4 in half of the cases. Further risks are the presence of neonatal chronic morbidities (ROP, IVH, BPD) and the lower socio-economic status (such as minority, lower education and lower than average financial income). We found breastfeeding (skin-to-skin contact, increased feeling of bonding and balanced emotional state) to be a protective factor for both the children’s and the mother’s mental health. We also found maternal mental health to be crucial for their children’s mental health and quality of life. Based on our results, we find the comprehensive screening of low birthweight (especially the ELBW) population to be essential at 2 years old in favor of relationship-focused early interventions to prevent later cognitive, language and motor deficits, internalizing and externalizing problems and the consequent mental health problems and school drop-out.