A családi gazdaságok versenyképességének – életképességének – a kérdése a rendszerváltás óta a magyar agrárgazdaság egyik máig meg nem válaszolt kérdései közé tartozik. Mindez részben összefügg a családi gazdaság, mint mezőgazdasági vállalatgazdasági fogalom kellően nem tisztázott voltával is. A rendszerváltás előtt a mezőgazdaságot a termelőszövetkezetek uralták melyekből kb.1300 darab volt, jelen voltak még az állami gazdaságok, melyek mellett megtalálhatóak a családi gazdaságok is. Akkoriban mintegy 1.800 ezer háztartás rendelkezett termőfölddel. Azt, hogy mit értünk családi gazdaság alatt, nem csak egy elméleti-fogalmi kérdés. Ugyanis annak fontos szerepe van a birtokpolitikában is. Más megközelítésben, a családi gazdaság definíciójából bizonyos fokig maga a birtokpolitika vezethető le. A számunkra klasszikus – nyugat-európai – főfoglalkozású családi gazdasági modell lényege, hogy a perspektivikusan – legtöbb esetben generációkon keresztül – egy család megfelelő színvonalon történő megélhetését hívatott biztosítani.