Az összes daganatos megbetegedés között a nőket érintő méhnyak daganatos megbetegedése okozta halálozás, komoly kihívást jelent a világ, fejlődő és a közép-kelet-európai országok vonatkozásában. Sajnálatos módon ez a magyarországi helyzetről is elmondható, tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedekben az európai elvekhez igazodva több, sikeresnek ígérkező méhnyaszűrési program bevezetése ellenére a méhnyak daganatos megbetegedés okozta mortalitási mutatók meglehetősen magas értékeket mutatnak európai viszonylatban. Dolgozatom célja, a Védőnői Méhnyakszűrő Program és a hazánkban működő szervezett méhnyakszűrés bemutatása, a citológiai kenetvételre jogosult védőnők perspektívájából. Ennek érdekében kvantitatív kérdőíves és kvalitatív fókuszcsoport felmérést végeztem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alapellátási körzetekben dolgozó, a méhnyakszűrés végzésére jogosult védőnők körében. A felmérés elemzéséből kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy a programban résztvevő védőnők motiváltságának fokozása érdekében meglehetősen sok teendő van, hiszen a hátrányos településeken élő, szociális-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű nők körében a méhnyak daganatos megbetegedéseket megelőző ellátás hatékonyságának fokozása, leginkább a területi körzetekben dolgozó védőnők aktív közreműködésével érhető el. Elengedhetetlenül fontosnak bizonyul a védőnők díjazásának átgondolása, a kistelepüléseken működő védőnői tanácsadók korszerűsítése, a NNK szűrőviszgálatra alkalmas buszok mozgósítása, a NEAK részére küldendő jelentés egyszerűsítése és az OSZRComm rendszer fejlesztése, valamint a szűrésen való részvételre motiváló, hatékonyabb meggyőzési technikák, kommunikációs lehetőségek kidolgozása és alkalmazása.