The burden and prevention of childhood caries in the European Union

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A káriesz és a gyermekkori káriesz jelentős probléma világszerte. Bár a káriesz megelőzhető betegség, az európai országok, különösen a kelet-európai országok nehezen tudják megfékezni a fogszuvasodást és csökkenteni az általa képviselt egészségügyi terhet. Bár a káriesz főbb rizikófaktorai ismeretesek, a teljes oki kapcsolatokat még nem tárták fel a táplálkozás, szociális háttér, az iskolai végzettség, valamint a fogszuvasodás megjelenése között. A tejfogak szuvasodásával kapcsolatos innovációk aránylag újkeletűek és a vizsgált újdonságok nagy része a prevenció területéhez tartozik, a szabadalom családok száma azonban nagyon alacsonynak számít. Az európai régiónak nincsen jelentős szerepe, és ez a megfigyelés tükrözi a kutatási és fejlesztési trendeket: ez a kutatási terület feltehetően alacsony prioritású mind az akadémia, mind a vállalatok számára. A kora gyermekkori káriesz (Early Childhood Caries - ECC) megelőzését célzó intézkedések különösen fontosak lennének, hiszen a tejfog szuvasodás betegségterhe folyamatosan nő az 5 éves kor alatti korosztályban vizsgálataink alapján. Az EU tagállamai két részre oszlanak a betegségteher tekintetében: a kelet-európai országokban folyamatosan magasabb a betegségteher a nyugat-európaihoz viszonyítva és ez összhangban áll a korábbi szakirodalmi megfigyelésekkel, miszerint az ECC kevésbé gyakori a fejlettebb gazdasági háttérrel rendelkező országokban. Az egyenlőtlenségek megfigyelhetőek az EU-n belül, a társadalmi- gazdasági tényezők is ezt tükrözik. A magasabb bruttó hazai össztermék (GDP - Gross Domestic Product) és alacsonyabb ECC arány között összefüggést találtunk, így a magasabb GDP hozzájárulhat az alacsonyabb betegségteherhez is, ennek megfelelően a nyugat-európai országok között valóban alacsonyabb volt a YLDs (Years lived with disability) ráta is. A többváltozós modellünk szintén kimutatta, hogy a cukorfogyasztás népességi szinten korrelált a ECC-re vonatkozó magasabb YLDs rátával az 5 éven aluli korcsoportban. A társadalmi-gazdasági tényezők fontos szerepet játszanak a megnövekedett cukor- fogyasztásban és az anya iskolázottsági szintje szintén fontos: alacsonyabb iskolázottság hozzájárul a gyermekek kedvezőtlen étrendjéhez és a magasabb cukorfogyasztáshoz. Ezek alapján az ECC előfordulása és a társadalmi-gazdasági tényezők kapcsolata igencsak összetett és további vizsgálatokat igényelne. A keresztmetszeti vizsgálatunk alapján azt láthatjuk, hogy bár vannak jó gyakorlatok a káriesz prevencióra és szűrésre vonatkozóan, ezek nem szükségszerűen képezik a mindennapi gyakorlat részét és nem szabványok alapján történnek, akár még nemzeti szinten sem. A 6 éven aluliak fogászati szűrése kritikus lenne az ECC komolyabb szövődményeinek megelőzéséhez és ezt vizsgálatunk is alátámasztotta: az óvodáskorúak számára biztosított, szervezett fogászati szűrés egy jelentős különbség volt az alacsonyabb és magasabb DMFT-vel rendelkező országok között, és a 26 válaszadó ország közül mindössze 31%-ban van jelen szervezett módon. A minőségbiztosítást célzó, fogászati szűréseket ellenőrző monitoring hasonló korrelációt mutatott. A helyes táplálkozási szokások ismerete csökkentheti a káriesz rizikót, azonban a fogászati szűrések adatrögzítése során az étkezési mintázatok mutatóit ritkán rögzítik, hasonlóan a társadalmi-gazdasági mutatókhoz.A káriesz rizikóbecslés csak az országok 52%-ban használatos rutinszerűen, és ez nehezítheti a döntéshozatali folyamatokat, pedig a magas káriesz kockázati csoportba tartozó gyermekek másfajta gondozást igényelnek, mint alacsony káriesz-rizikójú társaik. Azt találtuk, hogy a megelőző kezelések kevésbé elérhetőek ingyenesen, míg a kifejlődött betegség kezelésére irányuló fogászati beavatkozások általában ingyenesen biztosítottak. A minimál invazív kezeléseket kellene előnyben részesíteni: sikeres megelőzés esetén a fogsebészeti beavatkozások elkerülhetőek. Összességében elmondható, hogy nincsen jelentősebb különbség az alapvető, megelőzést célzó törekvések között az EU-ban, például a helyes fogmosás ismerete minden tagállamban kiemelkedő fontosságú, mégis, a költséghatékony káriesz megelőzési stratégiák tekintetében hasznos lenne egy közös platform, valamint a közös adatgyűjtés további kutatásokhoz és hosszútávú megfigyelésekhez.


Caries and childhood caries represents a major burden worldwide. Although caries is largely preventable, European countries, especially Eastern European countries are struggling to curb the disease, lowering its burden on the quality of life and reducing its economic impact. The main caries risk factors are known, however, the complex causal relationship between diet, socioeconomic background and educational level is the member states is hardly studied yet. Although innovations in the area of primary tooth caries are relatively new and most of the analysed innovations fell into the ’preventive’ category, the overall patent families are considered very low. The European region does not represent a significant role, which can reflect the research and development trends: this area of research might be low-priority for both academic and corporate players. ECC (early childhood caries) preventive approaches would be especially important, since the burden of caries in primary teeth among the ’under 5’ age group is increasing according to our longitudinal analysis. EU (European Union) countries are divided regarding burden of disease: Eastern EU countries are more prone to a constantly higher burden than the Western EU countries, this is in line with the previous literature: ECC is less frequent in more developed economies. Inequalities present within the EU and analyzing socioeconomic factors showed the disparities. A correlation was found between higher GDP (gross domestic product) and lower ECC rate, thus higher GDP can contribute to lower burden of disease, and Western EU countries also showed lower YLDs (years lived with disability) rate. Our multivariate model also showed that sugar intake on a population level correlated with increased YLDs rate for dental caries in children under 5. Socioeconomic factors play an important role in elevated sugar consumption and the mother’s level of education is also important: lower level of education contributes to poor diet choices for children and higher sugar intake. The relationship between ECC and socioeconomic factors are very complex and should be further studied. Our cross- sectional study revealed that although there are good practices available for caries prevention and screening, these are not necessarily part of the everyday practice or not standardized, even on a national level. Pre-school screening is considered crucial in preventing serious complications of ECC and our finding confirmed this: the availability of organized pre-school dental screening for children was a difference between countries with low and high DMFT score, and was only provided in 31% of the respondent 26 countries. The availability of monitoring system for the screenings’ quality assurance shows a similar correlation. Although the right dietary habits can reduce caries risk, during the data record process, indicator of dietary patterns is less likely recorded, and socioeconomic factors also not widely recorded. Caries risk assessment is only used in 52% of countries, which can have a negative impact on the decision making process, as children with higher caries risk might need a different care path. Preventive dental services usually cost effective, however, we found that the preventive services are less likely reimbursed or reimbursed with a lower price, while operative treatment of the developed disease usually provided free-of-charge and is reimbursed in a higher price-range. Minimal invasive treatments should be preferred and with successful prevention, surgical interventions can be avoided. In conclusion, there are no significant differences in health values between the member countries, e.g. the importance of tooth brushing is known in all countries, they could learn a lot from each other in terms of cost-effective caries prevention programs. Furthermore, it is important that the EU itself, e.g. through its health strategy, could take actions and give priority to this childhood chronic disease in order to ensure effective caries prevention.

Leírás
Kulcsszavak
káriesz prevenció, cukorfogyasztás, Európai Unió, népegészségügyi politikák, gyermekkori káriesz, innovációk, káriesz betegségteher, szabadalomanalízis, Caries prevention, sugar consumption, European Union, public health policy, early childhood caries, innovations, caries disease burden, patent analysis
Forrás