Dolgozatomban egy viszonylag új kutatási területhez, a szocioonomasztika irányvonalához kívánok csatlakozni. Meglehetősen rövid múltra visszatekintő tudományágról van szó, amely számos új, eddig még nem kutatott kérdéskör felé enged elindulást. Én a magyar helynév-szociológiai vizsgálatokhoz csatlakozom, s több kutatási vonulatot ötvözök. Korábban ugyanis a szocioonomasztikai kutatások a névhasználatnak jellemzően csak egy, legfeljebb két aspektusára koncentráltak egy-egy vizsgálat során (helynévismeret és/vagy saját lakóhelyre vonatkozó mentális térkép, helynévkompetencia), így több személyt be lehetett vonni a vizsgálatokba, és például egy településre vonatkozóan vagy épp az egész nyelvközösségre vonatkozóan lehetett megállapításokat tenni. Arra viszont nincs példa, hogy egyazon személyeknél vizsgálnák együttesen a helynévismeretet, a mentális térkép kiépülését, illetve a helynévkompetenciát. Szembeötlő továbbá a gyerekek névismeretére, kognitív térképére, illetve névkompetenciájára irányuló vizsgálatok viszonylagos hiánya is. Ezért munkámban arról igyekszem átfogó képet alkotni, hogy a helynevek mentális reprezentációja miként alakul ebben a korosztályban. Ehhez négy kisgyerek helynévismeretét, illetve névkompetenciáját vizsgáltam. Ennek során jórészt a korábbi szakmunkák módszertanára támaszkodtam, hogy illeszthetők, illetve összevethetők legyenek az elemzéseim a korábbi kutatások eredményeivel, de ahol szükségesnek látszott, ott alakítottam is a módszereken. Dolgozatom két nagyobb egységből áll. Az első részben a helynév-szociológiai kutatások eredményeit összegzem a saját vizsgálataim szempontjából, kitérve mind a nemzetközi, mind a hazai kutatási eredményekre, illetve azokra a fontosabb fogalmakra és irányokra, amelyek kiindulásként szolgáltak saját elemzéseimhez. Az elméleti részben kiemelten tárgyalom a névismeret, a helynévkompetencia és a mentális térképezés terminusát, illetve az ehhez kapcsolódó konkrét vizsgálati eredményeket. Dolgozatom második részében önállóan végzett vizsgálatom eredményeit ismertetem, amelyet saját lakóhelyemen, Nábrádon végeztem el négy különböző életkorú kislánnyal. Az egyes szempontokat — helynévismeret, kognitív térkép felépülése, helynév-kompetencia — külön fejezetekben tárgyalom, egymáshoz képest is értelmezve az egyes gyerekekről feltárt ismereteket, illetve folyamatosan reflektálok a korábbi idevágó kutatások eredményeire is. A gyerekekkel folytatott, az elemzések alapjául szolgáló interjúk anyagát, átiratát a dolgozat mellékletében közlöm.