A Candida albicans a nyálkahártya és invazív fertőzésekért felelős opportunista élesztőgomba. A C. albicans gazdasejtekhez való tapadása (adhéziója) fontos szerepet játszik a patogenezisben, mivel ez teszi lehetővé a szoros kapcsolat kialakítását a gazdasejt felületével, ezért gátlása ígéretes stratégiai célpont a fertőzés kezelésére. A C. albicans antiadhéziós szerei között találunk szénhidrátszármazékokat is, melyek közül a bivalens galaktozidszármazékok leghatásosabbaknak bizonyultak. Ezen előzmények alapján célul tűztük ki monovalens és multivalens C-galaktopiranozil-izoxazol és -izoxazolin származékok szintézisét, amelyek a C. Albicans potenciális antiadhéziós szerei lehetnek. Az izoxazolok és izoxazolinok előállítását az anhidro-aldóz-oximnak kettős és hármas kötéseket tartalmazó dipolarofilekkel végzett 1,3-diploáris cikloaddíciós reakciójával végeztük.