A klímaváltozás az évszakok természetes rendjét is felborítja, és a szélsőséges időjárási események, mint az aszályok, hőhullámok és heves esőzések egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak. Ezek mind egy szárazabb, melegebb vagy akár csapadékosabb jövőképet adnak.Ezért, ha a mezőgazdasági szektor megfelelő élelmet kíván biztosítani a világ gyorsan növekvő népességének, az emberi táplálkozást és energiaigényt jelentős mértékben kiegészítő növényeknek, mint például a zabnak reagálnia kell az alkalmazott agrotechnikai intézkedésekre, különös tekintettel a tápanyagokra. A zab (Avena sativa L.) világszerte állati takarmányként és emberi élelmiszerként is termelt fontos egynyári növény. Az elmúlt évtizedekben a zab termelési mennyisége és a megművelt területe legtöbb országban fokozatosan csökkent, annak ellenére, hogy fokozatosan nő az emberi fogyasztásra szánt zabszem iránti kereslet. Meggyőző bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy növeli a szemtermést a legtöbb gabonanövény esetében a szilícium és kén tartalmú műtrágyák alkalmazása. Ez azzal is magyarázható, hogy a növények növekedésének elősegítésében a szilícium fontos fiziológiai szerepet játszik azáltal, hogy a fotoszintézis hatékonyságát javítja, a kén pedig növénytermesztési időszakban a kén javítja a zabszemtermést és a zab minőségét. A kutatás fő célja az volt, az őszi zab különféle fajtáinak az abiotikus stressztűrőképességét vizsgáljuk különböző kezelések mellett, szabadföldi kisparcellás kísérletben. Ennek során hat magyarországi őszi zab genotípusból került beállításra három ismétlés, melyeken háromféle kezelés lett alkalmazva a kontrol blokk mellett.