A környezeti Kuznets-görbe hipotézis kimondja, hogy a gazdaságnak van egy olyan optimális „állapota” a jövedelmi fordulópont bekövetkezésével, amelyben a növekvő termelés csökkenő károsanyag-kibocsátás mellett megy végbe. A két folyamat szétválása kedvező, hiszen ezzel egy bizonyos szintű gazdasági növekedés megteremti a feltételeit a környezetbarát termelésnek, azaz közvetlenül a termelés-és a gazdasági növekedés visszafogása nélkül javulhat a természeti környezet állapota és teljesíthetők a környezeti célok. Az értekezésben a szén-dioxidkibocsátást befolyásoló tényezőket határoztam meg, azokat, amelyek Magyarországon hozzájárultak 1982-2016 között a szén-dioxid-kibocsátás légköri koncentrációjának alakulásához, így a gazdasági növekedés, a villamosenergia-felhasználás, és az urbanizáció és a pénzügyi fejlettség szerepét és hozzájárulásuk relatív nagyságát.. A tényezők egymás közötti kapcsolatából, ok-okozati hatásaiból, különösen a gazdasági növekedés és a szén-dioxidkibocsátás összefügéseiből a környezeti Kuznets-görbe hipotézis teljesülése igazolódott. Az elemzésben a vizsgált idősorok tulajdonsága miatt (vegyes integráltság, strukturális törések, késleltetett hatások) azonban a hagyományos ökonometriai modellezés nem használható, ezért esett választásom az ARDL-modellezési keretre. Az oksági kapcsolatok feltárására TodaYamamoto módszert alkalmaztam. A hosszú és rövidtávú oksági kapcsolatok feltárása után arra a kérdésre keresem a választ variancia-dekompozícióval és generalizált impulzusválasz függvényekkel, hogy a szén-dioxid-kibocsátás alakulásában mekkora a részesedésük a makrofolyamatoknak, illetve hogyan reagál az emisszió egy-egy makrofolyamatban bekövetkezett sokk hatására. Az értekezés megállapításai azt sugallják, hogy Magyarországnak különösen a villamosenergia-felhasználás és a városiasodás folyamatainak emisszió-csökkentő módját kell megtalálnia az energia-és környezeti politikákkal, és alkalmaznia a gyakorlatban azért, hogy a fordított N-alakú Kuznets-görbe kedvező hatásai hosszú távon is fennmaradhassanak. A gazdasági növekedésnek elértük egy olyan szintjét, amely megteremti a lehetőséget a természeti környezet állapotának javítására, és a pénzügyi rendszer fejlettsége ezt támogatja. Már csak rajtunk, embereken múlik, hogy jól használjuk-e ki ezt a lehetőséget. The hypothesis of the Kuznets curve in the environment states that the economy is in an optimal “state” with the occurrence of an income turning point in which increasing production takes place with declining emissions. This is a favorable mechanism when two processes split (decoupling), as this will create a certain level of economic growth for environmentally friendly production when natural environment can be improved and environmental goals can be met by economic growth. This thesis has determined the factors which affect CO2 emissions, those factors which contributed to the increase of the concentration of CO2 in the atmosphere in Hungary between 1982 and 2016 so the contribution and the relative extent of economic growth, electricity consumption, urbanization and financial development in CO2 emissions. The relationships between these factors and the cause-effect impacts, especially the correlation between economic growth and CO2 emissions, show that the environmental Kuznets curve hypothesis has been proven. Due to the properties of the studied time series (mixed stationarity properties, structural breaks, lags), traditional econometric modeling cannot be used, so I chose the ARDL modeling framework. Toda and Yamamoto developed a test to reveal Granger causality regardless of the stationarity properties of the variables. The result of the variance decomposition revealed the contribution of the macro-processes to CO2 emissions and the generalized impulse response functions express the dynamic responses of a variable to shocks caused by its own and other variables, the moving of the volatility of each variable and the effect on other variables. The conclusions of this thesis suggest that Hungary has to find a way to reduce emission in electricity consumption and urbanization through the various energy and environmental policies in order to maintain the favorable impacts of the inverted N-shaped Kuznets curve in the long term. Hungary has reached a level of economic growth which gives a chance to improve the condition of the natural environment and this is supported by the level of financial development as well. It is only up to us now whether we will make use of this opportunity well.