A dolgozat központi kérdése tehát az adatbázis készítők védelmének jogi szabályozása, a felhasználók lehetőségei, an-nak az értelmező gyakorlatnak a kényes pontjai, mely éppen kialakulóban van Európában. Ezzel tulajdonképpen meg is hatá-roztuk a téma helyi határait: az Európai Unió országaiban vizsgáljuk a kérdést, több pontban Magyarországra fókuszálva. Időrendi szempontból a kutatás határát a jelenig szélesítet-tük. Módszertani szempontból, abból az irányelvből indultunk ki, amely közösségi szinten szabályozza az adatbázisok jogi védelmét. Egyrészt elvégeztünk egy horizontális, időrendi vizsgálatot, hogy egy tágabb jogi kontextusba kerüljön az irányelv, másrészt egy vertikális elemzés során kimutattuk az irányelv logikai vetületeit, fogalmi hátterét, a szöveg kon-zekvenciáját. A dolgozat harmadik része szerves egységben a 3. számú melléklettel megvalósítja e kettő ötvözetét, és im-már konkrét esetek elemzésén át mutatja be az adatbázis irányelv kulcskérdéseit. A dolgozat alapját képező szakirodalom nagyobb részben angol, tekintve a téma időszerűségét, tehát lezáratlanságát, valamint, hogy a legfrissebb szakírói reflektálások e vonat-kozásban általában angol nyelvűek. Mivel magyar bírói gyakor-lat még nem alakult ki adatbázisjogban, az elemzett esetek azon országok bíróságairól származnak, melyek korábban imple-mentálták az adatbázis irányelvet, mint Magyarország. A dolgozat egy jelentős jegyzetapparátust tud magáénak, ami a téma több irányú szerteágazási lehetőségeit tükrözi.