A szakdolgozat az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatát mutatja be a tartalomjegyzékben megadottak alapján. Az első részben bemutatja az Alkotmánybíróság szervezeti felépítését, megalakulásának történetét, az európai gyakorlatra is tekintettel. Ezt követően az alkotmányértelmezési típusokat fejti ki. A következő fejezet a jogállamiság alapelvének alkotmánybírósági értelmezését mutatja be. Ez a rész az Alkotmány vonatkozó szakaszain keresztül fejti a jogállamiság tartalmát. Ezt követően – a jogállamiság alapelvéhez szervesen kapcsolódó – jogbiztonság alapelvének alkotmánybírósági meghatározása következik. Mindezeket követően a dolgozat a hatalmi ágak elválasztásának elvét mutatja be az Alkotmány vonatkozó szakaszaihoz tartozó alkotmányértelmezéseken keresztül. Ezt először az általánosság szintjén, minden hatalmi ághoz kapcsolódóan teszi meg. A következő fejezetek pedig az egyes hatalmi ágak feladat- és hatásköréhez tartozó legfontosabb alkotmánybírósági alkotmányértelmezéseket tartalmazzák. Ezek sorrendben: köztársasági elnök, Országgyűlés, Alkotmánybíróság, Kormány, helyi önkormányzatok és a bíróságok. A dolgozat utolsó előtti fejezetét az érdekességeknek szenteltem. Itt kaptak helyet az olyan alkotmányértelmezések, amelyek az általánostól eltérőek. Például, megosztották a testület tagjait, vagy formai követelmény be nem tartás miatt elutasította a kérelmet az Alkotmánybíróság. Az utolsó fejezet pedig az összegzés, amelyben a dolgozat készítése közben szerzett ismereteimet a saját véleményemmel együtt összegeztem.