Az 1989-es rendszerváltás, az "új Alkotmány" kihirdetése halaszthatatlanná tette a magyar igazságszolgáltatási rendszer átalakítását. Az "Új Alkotmány", alkotmánymódosítás, a hatalom egységének megszüntetésével, a hatalmi ágak szétválasztásával a polgári állam alapjait fektette le. A polgári állam megkívánta az ennek megfelelő igazságszolgáltatási rendszer bevezetését. A bírói hatalom függetlenítését a másik két hatalmi ágtól, különösen a végrehajtó hatalomtól. A dolgozatom e reform folyamattal foglalkozik, és ennek eredményét mutatja be. A dolgozat a bevezető és az összefoglaló gondolatok között két részben tárgyalja a témát. Az első rész a bírói függetlenséget, a második rész a bíráskodási rendszer reformját taglalja. Az első részben: a bírói hatalom, igazságszolgáltatás, igazságszolgáltatás alkotmányos elveit elemzem. Ez a rész tartalmazza a bírói függetlenség fogalmát,a bírói függetlenség deklarálását a magyar jogrendszerben, a bírói függetlenség összetevőit. A bírósági függetlenség elemei: az ítélekező bíró függetlensége, a hivatásos bíró személyi függetlensége (ezen belül a bírák jogai és kötelezettségei) és a bíróság függetlensége, intézményi függetlenség.
A második részben az alábbiakra tértem ki bővebben: 1.) Az igazgatási reform, 2.)A bíróságok szervezetének átalakítása, 3.) Az eljárásjogi törvények módosítása, 4.) A működési feltételek reformja, 5.)A bírói javadalmazás reformja.