BEVEZETÉS, TÉMA LEHATÁROLÁSA A fenntartható fejlődés korunk legfontosabb problémája, melynek megoldásában a gazdaság és társadalom minden szereplőjének részt kell vállalnia. A gazdaság legfontosabb alapegységei, a vállalatok nélkül elképzelhetetlen annak a paradigmaváltásnak a megvalósítása, amely elkerülhetetlenül szükséges a társadalmi-gazdasági folyamatok alapvető átalakításához. E folyamatokat, a termelés módszereit, technológiai megoldásait, a termékek tervezését és forgalmazását, a fogyasztói szükségletek szerkezetének változásait, a mai társadalom életmódjának, értékeinek fejlődését – és még hosszan sorolhatnám – oly módon kell átalakítani, hogy az megfeleljen a globális ökológiai korlátoknak. Természetes, hogy e hatalmas, átfogó, nehéz feladat minden elemében a vállalatoknak is jelentős részt kell vállalniuk. Az elmúlt mintegy három évtizedben a vállalatok világszerte, természetszerűleg mindenek előtt a fejlett országokban, egyre nagyobb és fokozódó figyelmet fordítottak a környezetvédelem, majd az ezt integráló fenntarthatóság kérdéskörének megértésére és főként az ezzel kapcsolatos gyakorlati tennivalókra. A vállalatok sajátosságaiból fakadóan elsősorban ez utóbbiakra, tehát a praxisra került a hangsúly, s ez is mozaikosan történt, azaz a környezeti-fenntarthatósági problémák megoldásának egyes elemei – környezeti termékjelzések, a környezeti menedzsment rendszerek, az ökológiai marketing elemei stb. – többnyire egymástól elszigetelten, esetlegesen kerültek be a vállalati gyakorlatba. A vállalati politika fenntarthatósági elemeinek bővülése, sokasodása napjainkra – úgy tűnik – eléri azt a kritikus szintet, amely nyomán a vállalatok különböző fenntarthatósági eszközei kezdenek átfogó, többé-kevésbé egységes rendszert alkotni. Mindez tükrözi a vállalatok természeti környezethez, az ökológiai válsághoz való viszonyulásának átalakulását, ennek a vállalati célrendszerben való egyre határozottabb megjelenését. Ez a tudatosulási folyamat egyre többször, deklarált vállalati filozófia formájában is megjelenik, s akár a vállalatról alkotott kép, a vállalatfogalom alapvető átalakulását is jelentheti, aminek fontos jele a felelős vállalat koncepciójának kialakulása és terjedése mind a gyakorlatban, mind a vállalatelméleti irodalomban. Dolgozatomban ezt a sokrétű folyamatot kívánom megragadni, különös tekintettel arra, hogy a vállalatoknak milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre környezettudatos magatartásuk hitelt érdemlő módon történő nyilvánosságra hozatalára. A fogyasztói környezettudat erősödésével, a szigorodó adminisztratív előírásokkal a vállalatok rá lettek kényszerítve, hogy környezetvédelem melletti elkötelezettségéről minél szélesebb körben tájékoztassák a közvéleményt. A vállalatnak, környezeti elhivatottságának kinyilvánítására több lehetősége is kínálkozik: (1) vállalati filozófia, (2) marketingtevékenység, (3) környezettudatos magatartás megvalósítását szolgáló eszközök alkalmazása. Előbbieknek megfelelően, a terjedelmi korlátokat betartva az alábbi célkitűzéseket fogalmaztam meg, melyeknek megfelelően épülnek fel az egyes fejezetek: Először: A környezettudatot, környezettudatos magatartást definiálom, egyéni és szervezeti szinten dimenzionálom, majd ezek együttes ismerete alapján modellezem a vállalat környezettudatos magatartását. Másodszor: A rendelkezésre álló hazai és külföldi, közgazdaságtani és vállalatetikai szakirodalmak felhasználásával, kritikai összehasonlító elemzés révén bemutatom a hagyományos vállalati filozófiában, célrendszerben bekövetkezett változásokat, mely révén a vállalatok az elsődleges profitmotívum mellett társadalmi normákat, környezeti értékeket is beépítenek a vállalat céljai közé. Harmadszor: Az elmúlt három évtizedben megjelenő megkülönböztető, ökológiai szempontokat messzemenően érvényesítő marketingtevékenységnek – üzletpolitikának –, újfajta marketing irányzatoknak, ezekhez kapcsolódó stratégiáknak és marketing-mix eszközöknek elméletben és gyakorlatban történő alkalmazását mutatom be. Negyedszer: Nemzetközi, hazai és ágazati szintű adatok segítségével értékelem a magyar élelmiszer-gazdasági vállalatok környezettudatos magatartás kinyilvánítását és gyakorlatba való átültetését szolgáló menedzsment eszközök alkalmazását. Ötödször: Empirikus eredmények alapján értékeljem az Észak-alföldi régió élelmiszer-gazdasági ágazatába tartozó, élelmiszeripari és mezőgazdasági tevékenységet végző vállalatok környezettudatos magatartását. Értekezésemben az interdiszciplináris megközelítést helyeztem előtérbe. A vizsgált terület komplexitása miatt, a szakirodalmat dokumentáló, rendszerező, elemző szekunderkutatást nem külön fejezetben ismertetem, hanem fejezetenként, a részterületek tárgyalásához illesztem. Kutatási témám végső lehatárolásakor alapvetően arra törekedtem, hogy az illeszkedjen az Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola doktori programjához, kapcsolódjon a Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani Tanszéken folyó tudományos munkákhoz, így végül az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg: H1: A szervezeteknek, vállalatoknak vitathatatlan és átruházhatatlan felelősségük van környezetük és a társadalom felé. Ennek felismerése megfigyelhető egy kialakulóban lévő, és egyre szélesebb körben terjedő, az ökológiai korlátokat és a természet önértékét valamint társadalmi normákat is magába foglaló új vállalati filozófiában és az ezt tükröző vállalatelméletben. H2: A vállalati filozófiában megfigyelhető változás, a környezeti stratégiák kidolgozása önmagában nem elegendő a pozitív környezeti tudat gyakorlati tevékenységben való megjelenéséhez. Ehhez a hagyományos marketingtevékenység és vállalati menedzsment egészének „zöldítésére” is szükség van. H3: A magyar élelmiszer-gazdasági vállalatoknak nagy kihasználatlan lehetőségeik vannak a környezettudatos magatartás kinyilvánítását és gyakorlatba történő átültetését szolgáló menedzsment eszközök területén. H4: A magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások lehetősége nagyobb a környezetvédelem terén és környezeti tudatuk is fejlettebb, mint azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek sokszor napi túlélési problémákkal küzdenek.

ANYAG ÉS MÓDSZER A környezettudat, környezettudatos magatartás fogalmi tisztázásához, egyéni és szervezeti szinten történő dimenzionálásához nemzetközi (BANERJEE – MCKEAGE, 1994; DEMBKOWSKI – HANMER-LLOYD, 1994 ; GUNNINGHAM, 2007 stb.) és hazai (DUDÁS, 2006; BERÉNYI, 2007 stb.) szakirodalmakra támaszkodtam. A hagyományos vállalatelméletek ismertetése során, az uralkodó közgazdasági irányzatokra épülő szakirodalmakat (HOVÁNYI, 1995; KOPPÁNYI, 1999; HÁMORI – KAPÁS, 1999; CROSSAN, 2004; CHIKÁN, 2005; stb.) használtam fel. Ezeknek, a természet önértékét is magába foglaló vállalatelméletekkel történő kritikai összehasonlító elemzése során elsősorban vállalatetikai szakirodalmakra támaszkodtam (BARANYI, 1997; PATAKI – RADÁCSI, 2000; ZSOLNAI, 2004; WBCSD, 2004; PERRINI, 2005; CRAMER, 2008 stb.). A társadalmi és ökológiai szempontokat messzemenően érvényesítő marketingirányzatok, valamint ezek sikeres megvalósítását szolgáló marketingstratégiák és a vállalati magatartás konkretizálását szolgáló marketing-mix elemek újdonságainak részletes bemutatása, értékelése során elsősorban svájci és német kutatások eredményeire (HOPFENBECK, 1994; MEFFERT, 1995; Belz, 2001; BILLHARZ, 2003; KARSTENS, 2005 stb.), illetve hazai publikációkra (pl.: KOVÁCS, 1999; NÉMETH, 2004; SZOLNOKINÉ, 2005 stb.) támaszkodtam. A vállalati környezettudatos magatartás kinyilvánításának és megvalósításának gyakorlatban elterjedt eszközeinek elemzésekor másodlagos adatforrásokon nyugvó komparatív elemzést alkalmaztam. (SCOTT-JACKSON, 2002; DAUB, 2007; EUROPEAN COUNCIL, 2007; TSUJII, 2007; KVVM, 2007; KÖVET, 2008 stb.) A Régió vállalatainak környezettudatos magatartásának értékelésénél arra törekedtem, hogy minél nagyobb elemszámú mintával dolgozhassak. Információgyűjtésre két lehetőség állt rendelkezésemre, egyrészt esettanulmányok készítése, másrészt kérdőíves adatgyűjtés. A dolgozat terjedelmi korlátait is figyelembe véve a kérdőíves felmérés mellett döntöttem, egyrészt mert az esettanulmányok készítése időigényesebb, egy kutatócsoport munkáját igényli, másrészt kevesebb lett volna a vizsgált vállalatok száma és kiragadott esetek helyett a Régió élelmiszer-gazdasági vállalatainak környezettudatos magatartásáról egy átfogó képet szerettem volna adni. Kérdőívemet elsőnként a 2007. évi Farmer-Expón teszteltem. A cégek képviselőivel folytatott személyes interjúk alapján kapott tanácsokat, észrevételeket felhasználtam a kérdőív végleges formájának kialakításakor. A dolgozatban vizsgált vállalatok alapadatait – Észak-alföldi régió árbevétel szerinti első 200 élelmiszer-gazdasági vállalata – a Központi Statisztikai Hivatal bocsátotta rendelkezésemre. Telefonos kapcsolatfelvétel során kiderült, hogy több cég sem felel meg vizsgálatom kritériumainak, így mindösszesen 134 vállalthoz juttattam el kérdőívemet, és a kérdőívek 22,38%-a érkezett vissza értékelhetően kitöltve. A kérdőívben 29 nominális, 50 ordinális (amelyből 2 csoportképző változó: árbevétel, és létszám kategória) és 5 skála típusú kérdés található. A kérdőív belső megbízhatóságát egyes kérdéscsoportokra megbízhatósági vizsgálattal, Reliability analízissel végeztem el. Az összes kérdésre vonatkozóan a kapott érték 0,895, mely eredmény alapján a mintát megbízhatónak találtam az adatelemzéshez. (SPIEGEL, 1995; MALHOTRA, 2001;SZÉKELYI – BARNA, 2002) A kérdőív kiértékelésekor alkalmazott módszerek megválasztását döntő módon befolyásolta, hogy magas mérési szint nem szerepelt a kérdőívben, csak ordinális és nominális szint, így a paraméteres próbák helyett nemparaméteres próbákat kellett választanom az összefüggés-vizsgálatok elvégzésére. Az elemzés során alkalmazott módszerek a következők voltak:

1. Leíró statisztikák: átlag, szórás, megoszlási viszonyszámok;
2. Kruskal-Wallis (K-W) varianciaelemzés;
3. Mann-Whitney (M-W) próba (más néven U próba vagy rangösszegpróba);
4. Spearman-féle rangkorreláció;
5. Főkomponens vizsgálat;
6. Diszkriminancia analízis.

ÖSSZEFOGLALÁS A vállalatok hosszú távú életképességének és versenyképességének fontos feltétele a környezeti-társadalmi felelősségvállalással való azonosulás, mely az elmúlt három évtized során – mindenek előtt a fejlett világban – számottevően fejlődött. Napjainkban a környezeti problémák erkölcsi megközelítése egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a környezet pusztításával az ember elutasítja felelősségét a világ iránt és így önmaga létfeltételeit sodorja veszélybe. A gazdasági szereplőknek, többek között a vállalatoknak, vitathatatlan és átruházhatatlan felelősségük van környezetükkel és a társadalommal szemben, melynek felismerése megfigyelhető egy kialakulóban lévő és egyre szélesebb körben terjedő, az ökológiai korlátokat és a természet önértékét valamint társadalmi normákat is magába foglaló vállalati filozófiában és az ezt tükröző vállalatelméletben. A vállalati filozófiában és politikában megjelenő társadalmi és környezeti szempontokat a vállalat új felfogású stratégiája és a környezeti menedzsmentje révén konkretizálhatja, ültetheti át a gyakorlatba, de a marketing révén válik kommunikálhatóvá. Az óriási meggyőzőerővel és információszolgáltató képességgel rendelkező marketing elsősorban kommunikációs tevékenysége révén igen széles körben tájékoztatni tudja a társadalmat. Ha a környezetorientált marketingstratégia legoperatívabb komponensei, a környezeti marketing-mix elemek is a környezettudatosság jegyében kerülnek kidolgozásra, akkor a vállalatnak számos lehetőség áll rendelkezésére, hogy egyrészt a környezetvédelem mellett vállalt elkötelezettségét és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését hitelt érdemlő módon nyilvánosságra hozza, másrészt hozzájáruljon a fogyasztók környezeti tudatának fejlesztéséhez. Ennek szükségszerűségét támasztja alá az a gondolat, hogy a vállalati filozófiában megfigyelhető változás, a környezeti stratégiák kidolgozása önmagában nem elegendő a pozitív környezeti tudat gyakorlati tevékenységben való megjelenéséhez. Ehhez a hagyományos marketingtevékenység és vállalati menedzsment egészének „zöldítésére” is szükség van. Annak ellenére, hogy a környezeti menedzsment eszközök alkalmazása konkrét mérőfoka a környezettudatos magatartásnak, ezekről nehéz hitelteles információt szerezni. Önmagukban talán nem is jelentenek versenyelőnyt, csupán szimbolizálják a mögötte húzózó rendszert. Mivel azonban a tanúsítványok vagy a címkék megszerzése visszahat az egész vállalati rendszerre, sőt azt átalakítva továbbgyűrűzik az egyes ágazatok egészére, illetve ágazatról ágazatra, ezáltal az egész gazdaságot átalakítja, így nem véletlen, hogy kiemelt jelentőséget kap vállalati környezetvédelemre gyakorolt hatásának vizsgálata. Hazánkban azonban ez a továbbgyűrűző hatás az élelmiszer-gazdasági vállalatok esetében még csak ritkán és esetlegesen figyelhető meg. Az eszközök nemzetközi, hazai és ágazati szinten történő konkrét számszerű vizsgálatának eredménye egyértelműen bebizonyította, hogy a magyar élelmiszer-gazdasági vállalatoknak nagy kihasználatlan lehetőségeik vannak a környezettudatosság kinyilvánítását és gyakorlatba való átültetését szolgáló menedzsment eszközök területén. Az Észak-alföldi régió élelmiszer-gazdasági vertikumba tartozó vállalatainak kérdőíves vizsgálata során helyenként ellentmondásos eredmények születtek a cégek környezettudatos magatartásával kapcsolatban. Ennek egyik oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy a Régióban a vállalatok ma még kevés jelentőséget tulajdonítanak a környezetvédelem vállalati sikerre való kedvező hatásának, és a cég céljai között első helyen a hosszú távú profit növelése, új piacok szerzése és a költségcsökkentés szerepel. A vállalatvezetők úgy gondolják, ha a környezetvédelemre a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítanának, az kizárólag a környezetvédelemi tevékenységüket és az imázsukat javítaná, a vállalat többi célját háttérbe szorítva, a rövid távú profitszerzési célt pedig negatívan befolyásolná. Az ellentmondásos eredmények másik oka – ami az előzőhöz képest ellentétes hatást vált ki – hogy a vállalatvezetőket számos olyan hatás éri, ami ösztönzi őket a környezetvédelmi tevékenység fokozására. Megállapítható, hogy a vállalatok első sorban a jogszabályi előírásnak, partnerek és a fogyasztók elvárásának próbálnak megfelelni. Kimutatható volt továbbá, hogy azok a cégek, amelyeknél jelentős tulajdonosi elvárás a környezetvédelem, a partnertől is jobban elvárják ugyanezt. Elmondható, hogy a Régióban még a magasabb árbevétellel – nagyobb potenciális lehetőséggel – rendelkező vállalatok sem fordítanak fokozottabb figyelmet környezettudatos gazdálkodás megvalósítására. Dolgozatom alapvető tanulsága, hogy a környezetvédelem érdekében történő pozitív irányú elmozduláshoz a társadalmi-gazdasági élet minden szereplőjének tudatosabb és határozottabb szerepvállalására van szükség. A fogyasztók környezeti tudatának fejlődése, a nem kormányzati szervek, mozgalmak tevékenységének fokozódása, az állam fenntarthatóság érdekében kifejtett szabályozó szerepének erősödése csak együtt ösztönözheti a vállalatokat környezettudatuk fejlesztésére, környezettudatos magatartásuk javítására és az ehhez kapcsolódó intézkedések megfelelő szintjének elérésére.

INTRODUCTION Sustainable development is the key problem of our age in the solution of which all players of economy and society must take part in. Without the most important fundamental units of the economy, the companies it is unthinkable to realize the paradigm shift that is indispensable for the profound reform of social-economic processes. These processes such as the methods of production, its technological solutions, the design of products and their distribution, the changes of the structure of customer needs, the development of the current society’s lifestyle and values – and the list could go on for long – should be reformed in a way that they correspond the global ecological restrictions. Obviously, in all phases of the accomplishment of this huge, overall complex mission companies should play a significant role in, as well. In the past three decades companies all over the world, but certainly above all in the developed countries have paid more and more attention to understanding the problems of environmental protection and its sustainability and especially to the practical duties related to them. Owing to the characteristics of companies the emphasis was put on the former, the practice that is, and it happened in a mosaic-like way, that is to say certain elements of the solution of environmental–sustainability issues – environmental product-signing, environmental management systems, the elements of ecological marketing, etc. – were integrated in the company practice mostly isolated from each other, accidentally. It seems that the expansion of sustainability factors of company policy has reached a critical level as a result of which the different sustainability means of companies are beginning to form an overall, more or less consistent system. All this reflects how companies have changed their attitude towards the natural environment and the ecological crisis and how it appears in the company object system more and more emphatically. This consciousness-raising process occurs in the form of a declared company philosophy more and more frequently and it may as well mean the fundamental transformation of the company image, the company concept, the tell-tale sign of which is the formation and spread of the concept of a responsible company in practice as well as in the theoretical literature of companies. In my study I shall elaborate on this ramifying process with special attention to what opportunities are available for companies to publish their environmental-conscious approach authentically. With customers getting more and more environmentally conscious and the administrative regulations getting stricter and stricter companies became forced to make their commitment to environmental protection widely known for the public. For publishing their environmental commitment, companies have several possibilities: (1) company philosophy, (2) company environmental strategy, (3) marketing activity, (4) the application of means serving to materialize environmental-conscious approach. As stated above, keeping to the rules of length I set the following aims, on the basis of which each chapter is composed: First: The definition of environmental consciousness, its dimensioning on individual and corporate level, on the joint analysis of which I shall model the conscious attitude of the company. Second: By making use of the available Hungarian and foreign economic and company ethics literature, doing a critical comparative analysis I shall present the changes, alterations in the traditional company philosophy, object-system, in which companies integrate social norms and environmental values in their company philosophy beside their primary profit-motif. Third: The presentation of innovative, distinct marketing activities strongly enforcing ecological aspects, company policies emerging in the past three decades, new marketing tendencies, and the strategies and marketing-mix means applied in practice. Fourth: The assessment of environmental-conscious attitude realization and publication serving means in food-economic companies in the light of international, Hungarian and section-level data. Fifth: The assessment of the environmental-conscious attitude of the companies of food-industry and agricultural activities, as part of the Northern-Plain region food-economic sector via empiric findings. In my thesis the interdisciplinary approach has been used. Due to the complexity of the field of study I do not present the secondary research documenting, systematizing and analysing the glossary in a separate chapter, but I attach it to the subfields in each chapter. In the final outline of my field of study I aimed at interlocking it into the doctoral program of Doctoral Programme of Interdisciplinary Social and Agricultural Studies and fitting it into the scientific research of the Regional Development and Agrar-Economic Faculty. In connection these my hipotezis are the follows: H1: Companies have an indisputable and untransferable responsibility for their environment and for the society. Its recognition can be observed in a now forming and widely spreading company philosophy, which includes ecological restrictions and the face value of nature as well as social norms and also in a company theory reflecting these.

H2: Change in the philosophy of company management and the elaboration of environmental strategies are not enough for environmental-conscious attitude to show in practice. Traditional marketing activities and the „greening” of the whole of company management is necessary for it. H3: Hungarian food economy companies have huge unexploited possibilities in management methods to publicize environmental consciousness and put it into practice. H4: Ventures with higher revenues have more possibilities in the field of environmental protection and are perhaps more environmental-conscious than those struggling with everyday survival problems.

MATTER AND METHOD In the conceptual clarification of environmental consciousness, environmental-conscious attitude and its dimensioning on individual and corporate level I relied on international (BANERJEE – MCKEAGE, 1994; DEMBKOWSKI – HANMER-LLOYD, 1994 ; GUNNINGHAM, 2007) and Hungarian (DUDÁS, 2006; BERÉNYI, 2007, NEMCSICSNÉ, 2008) special literature. While introducing the traditional company theories I applied the literature on prevailing economic tendencies (HOVÁNYI, 1995; KOPPÁNYI, 1999; HÁMORI – KAPÁS, 1999; CROSSAN, 2004; CHIKÁN, 2005). When doing the critical comparative analysis of these including the self-value of nature using company theories I mostly consulted company ethical literature (BARANYI, 1997; PATAKI – RADÁCSI, 2000; ZSOLNAI, 2004; WBCSD, 2004; PERRINI, 2005; CRAMER, 2008). In the detailed presentation and evaluation on the novelties of marketing tendencies focusing on social and ecological aspects, marketing strategies to their realization and the marketing mix elements to work out the concrete steps of company attitude, I trusted primarily findings of Swiss and German (HOPFENBECK, 1994; MEFFERT, 1995; Belz, 2001; BILLHARZ, 2003; KARSTENS, 2005)research and Hungarian publications (pl.: KOVÁCS, 1999; NÉMETH, 2004; SZOLNOKINÉ, 2005 stb.). In the analysis of the widely spread means of the publication and the materialization of the company’s environmental-conscious attitude I applied a comparative analysis based on secondary database. (SCOTT-JACKSON, 2002; DAUB, 2007; EUROPEAN COUNCIL, 2007; TSUJII, 2007; KVVM, 2007; KÖVET, 2008) When I examined the environmental-conscious attitude of the companies of the Region, my aim was to work with the biggest possible element number of samples. I had two ways to gather information: on the one hand, I made case-studies, and on the other hand through questionnaire. Keeping to the rules of length I decided on the questionnaire survey, as a case-study may have been as long as 20 pages, thus the number of studied companies would have been fewer and instead of choosing cases at random I wanted to draw an overall picture of the environmental-conscious attitude of the food-economy companies of the Region. I first tested my questionnaire on the 2007. Farmer-Expo. I used the observations and advice that I got from company representatives in personal interviews to create the final form of the questionnaire. The data on the companies in my study – the first 200 food-economic companies of the Northern-Plain Region according to revenue – was provided by the Central Statistics Office. After contacting them through telephone I found out that several companies did not meet the criteria of my study, therefore I carried out only 134 questionnaire surveys. There are 29 nominal, 50 ordinal (out of which 2 are group forming variables: revenue and number of people categories) and 5 scale type of questions. I tested the inner reliability of the questionnaire on each group of questions with Reliability analysis. My result concerning all questions was 0.895, according to which I found the samples reliable for data analysis. Choosing the methods to evaluate the questionnaire I considered that there was no high level of measurement in the questionnaire, only ordinal and nominal levels, thus instead of parametrical attempts I chose non-parametrical tests to examine the relationships. I applied the following methods throughout the analysis (SPIEGEL, 1995; MALHOTRA, 2001;SZÉKELYI – BARNA, 2002):

1. Descriptive statistics: mean, scatter, distribution ratio;
2. Kruskal-Wallis (K-W) variance analysis;
3. Mann-Whitney (M-W) test (in other words U test or rank sum test);
4. Spearman rank correlation;
5. Principal component test;
6. Discriminance analysis.

SUMMARY

An important condition of the long-term viability and competitiveness of companies is identification with environmental-social responsibility taking, which has remarkably increased in the past three decades especially in the developed world. These days the moral approach of environmental problems is given more and more attention, because by destroying the environment people reject their responsibility for the world thus endangering their own living conditions. The players of the economy, such as companies have undisputable and untransferable responsibility for their environment and the society, the recognition of which can be observed in a now forming and widely spreading company philosophy focusing on ecological restrictions, the face value of nature and social norms and company theories reflecting them. Companies can concretize and put into practice social and environmental considerations appearing in the company philosophy and policy through a novel strategy and environmental management, but it only becomes communicatable through marketing. Marketing with huge convincing power and the capability of spreading information can widely inform the society primarily with its communication activities. If the most operative components of the environment-oriented marketing strategy, the marketing-mix elements are worked out in the name of environmental consciousness, companies have several options on the one hand to authentically publicize their commitment for environmental protection and their fulfilment of the requirements set against it, on the other hand to contribute to the development of customers’ environmental awareness. The necessity of this is supported by the observation that change in company philosophy and the development of environmental strategies in themselves are not enough for the positive environmental approach to appear in practice. To achieve this goal, traditional marketing activities and the whole company management needs to be „greened”. In spite of the fact that the concrete measure of environmental conscious attitude is the application of environmental management means, it is difficult to obtain authentic information on it. In itself perhaps it does not even mean advantage in competition, just symbolize the system behind it. However, as certifications and labels react upon the whole company system, moreover they influence each sector; they may transform the whole economy, therefore no wonder that the study of their effects on the company environmental protection is given highlighted attention. Nevertheless, In Hungary this spreading effect in case of food-farming companies can be seen rather rarely. The concrete numerical results in the study of the means on international, national and sector level unambiguously justify that Hungarian food-farming companies have great unexploited opportunities in management strategies publicizing and putting environmental consciousness into practice. Throughout the questionnaire survey of the food-farming companies of the North-Plain Region from time to time contradictory results were found in connection with the environmental conscious attitude of companies. One reason for that must be that today companies grant little importance to the beneficent effects of environmental protection on the success of the company and the number one object of companies is long-term profit-growth, finding new markets and decreasing expenses. Company leaders think that had they paid more attention to environmental protection, it would only improve their environmental protection activities and image pushing the other goals of the company to the background and hindering their short-term profit growth. Another reason for the contradictory results is – which brings about an opposite effect compared to the previous one – that company leaders are exposed to several effects that encourages them to increase their environmental protection activities. We can state that companies primarily attempt to meet the requirements of regulations, partners and customers. It also shows from the survey that those companies, whose owners set environmental protection an important goal, expect their partners to pay more attention to it as well. It can also be concluded that not even the higher revenue companies – with higher potentials – put more effort into creating and maintaining an environmental conscious farming.

It is a fundamental conclusion of my thesis that for the sake of a positive move in environmental protection a more conscious and determined participation is needed from all players of social and economic life. Companies can only be inspired in the development of their environmental consciousness, attitude and the making of actual provisions by the united force of the environmental conscious development of customers, the increase of non-governmental organizations and movements and the strengthening regulating role of the state for sustainability.