Napjainkban az örökbefogadásról, mint általában, ami a családon belül történik, nagyon keveset tudunk. Hiszen örökbe fogadni annyit jelent, hogy egy más anya által szült gyermeket beviszünk az életünkbe, a szívünkbe és éppen úgy gondoskodunk róla, ahogy azt a vérszerinti gyermekünkkel tennénk. A témaválasztásomat a következő okok indokolták: nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar jog és a nemzetközi jog milyen megoldásokkal képes biztosítani a gyermekek érdekét és segíteni, hogy minél teljesebb és boldogabb életet éljenek. A szabályozás középpontjában mindenekelőtt a gyermekek állnak így ebből a nézőpontból kiindulva szeretném felépíteni a dolgozatomat. Évtizedeken keresztül az örökbe fogadni szándékozók szempontjaira tekintettel történt az örökbefogadás kérdéseinek a taglalása. Csak lassan került felszínre, hogy a gyermeke érdeke is az, hogy, mihamarabb végleges családjukba kerülhessenek, így fogalmazódott meg, azaz elvárás, hogy a gyereknek keresünk szülőket és nem szülőknek gyerekeket. Az örökbefogadás rendszerének ismertetésekor a dolgozatom első felében kitérek az örökbefogadás történelmi koronként történő szabályainak változására, ezt követően értékelem a hatályos joganyagot, az örökbefogadás rendszerét, a jogintézménnyel kapcsolatosan felmerülő aggályokat, és problémákat a hazai és nemzetközi szintéren egyaránt - hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is kötelez arra, hogy még inkább tájékozottabbak legyünk ebben a látszólag csak keveset érintet kérdésben. A tanulmány második felében pedig fokozatosan közelitek a gyermekek és családjaik szűkebb környezetéhez. Bemutatva a szabályozás gyakorlati oldalának az érvényesülését, melynek egyaránt vannak napos és árnyékos oldalai, amiről nyíltan kell beszélnünk - így például az örökbefogadás hatásairól a társadalom különböző területeire, pszichológiai szempontból is, valamint, hogy mindezek hogyan befolyásolják, érintik a családok életét (öröklés jogi szabályok, kapcsolattartás, érzelmi emberi kapcsolatok, melyeket az örökbefogadás jogi aktusa érint).