A dolgozat a professzióval, professzionalizációval foglalkozó elméletekből indul ki, mivel e témakörbe jól beleágyazódnak a vizsgálat fő kérdéskörei; a pedagógus illetve szociális szakmákat, mint professziókat választó hallgatók szakmaképe, pályaképe, illetve az a kérdés, hogy a pályaválasztásban maga az adott professzió, és ennek gyakorlásának vágya volt-e a vonzó tényező a hallgatók számára. A vizsgálat arra is keresi a választ, hogy a képzések milyen szerepet játszanak az adott professzió elsajátítására vállalkozó jelöltek tudásának, készségeinek, vagyis az adott professzió gyakorlásához szükséges kompetenciák kialakításában és a diákok szakmaképének formálásában. A dolgozat elméleti része a professzionalizáció-elméletek mellett a pedagógusok, illetve a szociális szakemberek körében végzett magyar empirikus vizsgálatok tapasztalatait is összefoglalja, nemzetközi kitekintéssel. A dolgozat ismerteti a szerző által végzett survey típusú nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményeit. A kutatás során a „Partium” területén (Magyarország, Románia és Ukrajna határ menti térségében) négy kisvárosi főiskolán (Hajdúböszörmény, Nyíregyháza, Beregszász, Nagyvárad) tanító, óvodapedagógus, szociális munkás, szociálpedagógus képzésben részt vevő, nappali tagozatos, végzős hallgató (összesen 217 fő) megkérdezésére került sor. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a szociális, valamint a tanítói és óvodapedagógusi képzésekben részt vevők esetében másként alakul a pályaorientáció, vagyis az a folyamat, melynek során a képzésekre jelentkezőkből a szakmai kihívásokat szívesen vállaló, a professzió gyakorlására alkalmas, kompetens szakember válik. A két társaság pályaválasztásában közös gyökerek, elemek is felfedezhetők, a segítő hivatásról általában alkotott elképzeléseik sok tekintetben hasonlítanak egymáshoz, és tükrözik azokat a jellemzőket, melyeket mindkét professzió kapcsán leír a szakirodalom is A kétféle szakirányra jelentkező hallgatók pályaorientációja között jelentős eltérések mutathatók ki, mind a pályaválasztás, mind a pályakép, szakmakép tekintetében. Az óvodapedagógia és tanító szakosokat sokkal tudatosabb pályaválasztás jellemzi, mint a szociális képzésekben részt vevőket. Az, hogy ki miért éppen az adott szakot választja, főként a személyiségbeli összetevőkön múlik, a társadalmi státusz nem játszik szerepet. A szociodemográfiai mutatók tekintetében a két vizsgált szakterület hallgatói között nincs különbség, valamennyi diák a térségre jellemző mutatóknál kedvezőbb körülmények között él. A tanító és óvodapedagógia képzésekben részt vevők karakteres, jól körvonalazható pályaképpel rendelkeznek, a szociális szakosok a szakma tágabb lehetőségeinek is köszönhetően kevésbé világosan látják saját szakmájukat, a hozzá tartozó feladatokat, lehetőségeket, határokat. A romániai és ukrajnai intézményekben magyar nyelvű szociális vagy pedagógusképzésekben részt vevő fiatalok esetében céltudatosabb pályaválasztás figyelhető meg. A határon túli diákok számára nemcsak a diplomaszerzés fontos, hanem az identitás megőrzése, a szülőföldön maradás és az ott kisebbségben élő magyar közösség segítése is. A pedagógus hallgatók a képzés megkezdésekor is jobban tudták, hogy mire vállalkoznak, a főiskolán töltött évek nagymértékben segítették további pályaszocializációjukat, és a diplomaszerzéshez közeledve jól felkészültnek érzik magukat a szakterületen való munkára, és közülük sokan szeretnék is kipróbálni magukat a területen. A szociális képzésekben résztvevők kevésbé motiváltan kezdték meg tanulmányaikat, s bár nagyrészt elégedettek az elméleti oktatással, több gyakorlatra lett volna szükségük, hogy pontosabban megismerjék szakterületüket. A diplomaszerzéshez közeledve a pedagógus szakokon végzőkhöz képest kevesebben érzik azt, hogy kompetenssé váltak a professzió gyakorlására és biztosan a szociális ellátórendszerben szeretnének munkát vállalni. A kutatás eredményei jól mutatják a felsőfokú képzések jelentőségét, a pályaszocializációs funkciók tekintetében tapasztalható különbségeket.

This thesis is built on concepts of profession, and professionalization as the field of study is tightly built around the major question addressed by the research; career prospect of students specializing in pedagogy or social professions, and the question whether the profession itself or its practice is attractive to the students. The research is also aimed at identifying the role a particular training plays in forming the candidates’ knowledge, competence, and professional attitude. The theoretical part of this thesis does not only summarize theories of professionalization but also the outcomes of Hungarian empirical studies conducted amongst teachers and social professionals. This thesis demonstrates the results of an international comparative survey-type study carried out by the author herself. A total of 217 senior year students, comprising specializations as teachers, nursery teachers, social workers, social pedagogists were questioned at four colleges (from Hajduböszörmeny, Nyiregyhaza, Beregszasz, Nagyvarad). These colleges are located in adjoining border regions of the ‘Partium’ connecting Hungary, Romania and Ukraine. The results showed that professional orientation develops differently for those involved in social, teachers’, or nursery teachers’ training. This is the particular process when aspirants taking on professional challenges deliberately, become competent professionals.
Mutual elements in the two groups’ professional orientation were identified; their ideas about the helping profession are similar in many aspects and mirror those characteristics that had been previously described related to both professions by corresponding literature. There are significant differences between the professional orientations of students applying for the two specializations as far as choosing a career or its prospect are concerned. Both aspirant nursery teachers and teachers are much more career conscious than those participating in social training. The training choice is rather defined by personal characteristics than by social status. The sociodemographic measures do not differ for the two student populations, as all students have higher living standards than those characterizing particular regions of origin. Those participating in teacher and nursery teacher training have well-defined career expectations while those in social training have less clear views on their own profession and opportunities. A clearly determined career orientation is observed in case of students participating in Hungarian-based social and teacher training at Romanian and Ukrainian institutions. For Hungarian students in Romania and Ukraine not only the graduation in itself is important but also reserving their identities, and providing help for minority Hungarian communities. Teacher-training students had better ideas about their future profession already at the commencement of their studies, with their college years mainly contributing to their professional socialization. They feel well prepared when approaching graduation, and many of them wishes to start a career in that given profession. However, those participating in social training are less motivated upon beginning their studies. Although a large proportion of these students are satisfied by the theoretical part of their education they feel a need for more field practice to help deeper insights into the true nature of their profession. When approaching graduation, fewer social trainees feel professionally as competent as those graduating as teachers. They are also less determined to enter the social service system. Overall, these studies clearly unravel the significance of higher education, and the robust differences in various aspects of career socialization.