Összefoglaló Az Iródia elnevezésű írócsoport a nyolcvanas években kezdte pályáját a felvidéki magyar irodalomban. Tagjai az Iródia-füzetekben és az Irodalmi Szemle Holnap rovatában közölték műveiket. Az 1986-ban megjelent Próbaút című antológiával léptek ki a nagyközönség elé. E csoport tagjainak irodalmi és irodalomszervezői tevékenysége eredményezte a felvidéki magyar irodalom nyolcvanas évekbeli perspektívaváltását. Bár dolgozatom tárgya elsősorban négy kiemelt szerző (Hizsnyai Zoltán, Farnbauer Gábor, Juhász R. József és Talamon Alfonz) pályaképének megrajzolása, érintem az Iródia csoport és a Próbaút antológia történetét, kontextusát is. Dolgozatomat a kontextusok felvázolásával kezdem. A perspektívaváltás szempontjából alapvetőnek mutatkozott a felvidéki magyar irodalom akkori folyamatainak, állapotának bemutatása, s az Iródia elhelyezése elsősorban a felvidéki – és lehetőség szerint az egyetemes – magyar irodalom kontextusában. Miután röviden vázolom az Iródia történetét, kiemelten foglalkozom a csoport négy jelentősebb tagjával. A négy portrét a füzetek és az antológia szövegeinek, valamint a további fontosabb szerzők máig megjelent műveinek interpretációival egészítettem ki. Végül az elvégzett szövegvizsgálatok, valamint az irodalmi és (író)társadalmi folyamatok megfigyelései alapján kísérletet teszek a csoport és szerzői jelentőségének meghatározására, s a perspektívaváltás tényének bizonyítására. Munkám legfontosabb eredményének azt tartom, hogy a Próbaút-nemzedék négy kiemelkedő tagjának a művészi pályájáról irodalomtörténeti jellemzést, áttekintést adok. Az Iródiát mint lazán szerveződő mozgalmat elsősorban irodalomszociológiai szempontból tarthatjuk jelentősnek. Utat tört az „irodalmi rendszerváltásnak”, változásokat idézett elő a monopolizált kiadói gyakorlatban. Publikálási lehetőséghez juttatott számos egyéniséget, ami talán legnagyobb eredménye. A tárgyalt alkotók elfordultak a hazai újrealista illetve népi hagyományoktól, és az őket megelőző „generációnál” látványosabban, radikálisabban fordultak a neoavantgárd, a posztmodern, a minimalizmus felé. A Magyarországon is fáziskéséssel jelentkező posztmodern a szlovákiai magyar irodalomban máig nem vált olyan erőssé, hogy egy-egy szerzői életmű kizárólagos vagy meghatározó karakterét adná, viszont egyre inkább teret hódított irodalmunkban egy új szemléletmód. Ez a posztmodern egyes eszközeit használja fel. Tartalmilag az apokalipszis, a civilizációs krízis, indusztrialitás (pl. a szocializmus csődje), elbizonytalanítás, az identitását vesztő, kereső én, a kiábrándulás, az ellentmondások kiéleződése és egymás mellett létezése jellemzi. Szemléletmódját az irónia, önirónia, a groteszk, a nyelvi játékok, a heterogén elemek, a többféleképpen való értelmezhetőség karakterizálja. A szlovákiai magyar irodalom történetében az Iródia és a Próbaút alkotóinak fellépéséhez, későbbi munkásságához köthető az a perspektívaváltás, amely részben egy korábbi korcsoportba tartozó néhány író jóvoltából is lejátszódott az utóbbi évtizedekben. Summary

The group of writers called Iródia started its functioning in the Hungarian literature in Slovakia in the 1980s. The members of this group published their works of art in Iródia-booklets and in Holnap column of Irodalmi Szemle. Próbaút anthology brought their public debut in 1986. Their literary and organizational activities resulted in change of perspectives in Hungarian literature of the Upland in the 1980s. Although primary subject of this thesis is outlining the careers of four highlighted authors (Zoltán Hizsnyai, Gábor Farnbauer, József R. Juhász and Alfonz Talamon), I will touch upon the history and context of the Iródia-group and Próbaút anthology. I will start my thesis with outlining the contexts, such as, for example the question of togetherness of the generation, the group members; the relation to the minority locution of Hungarian literature in Slovakia; the literary(political) intentions of the group, etc. From the viewpoint of perspective change it proved to be basic to introduce the then processes and state of Hungarian literature in Slovakia as well as place Iródia primarily in context of Hungarian literature in Slovakia and as far as possible to place it in context of the universal Hungarian literature. After briefly delineating the history of Iródia, I will deal in more detailes with four most significant members of the group. I complemented the portraits with the interpretations of the texts from the booklets and anthology together with readings of further important authors’ texts. Finally, according to the accomplished textual studies as well as observing the literary and social processes I will try to define the importance of the group and its authors and to prove the fact of the perspective change. The most significant outcome of my work is to give a literary historical characterization and overview on the artistic career of four outstanding members of Próbaút generation. Iródia as loosely organized movement can be counted as significant mostly from the literary sociology viewpoint. It made a way through „literary regime turnout”, gave rise to changes in monopolized publisher practice. Probably its biggest achievement is that it gave publication scope for many personalities. The above-mentioned artists turned away from the domestic neorealistic and folk traditions and turned towards the neoavantgarde, postmodernism and minimalism more spectacularly and radically than the previous generation. Postmodernism which came forward with a phase delay even in Hungary has not become strong enough to give an exclusive or distinctive character of an author’s life-work in Hungarian literature in Slovakia even today, but a new approach gained ground more and more in our literature. It uses certain implements of postmodernism. Content characteristics are apocalypse, civilisational crisis, industriality (for example the breakdown of socialism), making one insecure, the ego losing and searching its identity, disillusionment, deepening and coexsisting conflicts. Its approach could be characterised with irony, self-irony, grotesque and plays on language, heterogenous elements and its capability to multiply interpretation. In the history of Hungarian literature in Slovakia the change of perspective is usually related to the presence and subsequent work of the artists of Iródia and Próbaút but it took place also by favour of several writers belonging to a previous group in the last decades.