AZ ÉRTEKEZÉS ÚJ, ILLETVE ÚJSZERŰ EREDMÉNYEI 4.1. A Kistérségi Társaság pályázói által elnyert fejlesztési forrás összegzése alapján megállapítottam, hogy 1996 és 2006 összesen 28 584 547 e Ft-ot nyertek az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításához. Ebből a pályázati forrásból az agrárgazdaság fejlesztésére lakosonként 45 176 Ft-ot, a vidékfejlesztési programok megvalósítására lakosonként 117 680 Ft-ot fordítottak.

4.2. Az agrárprogramok összegzése alapján megállapítottam, hogy a fenti időszakban összesen 7 929 332 e Ft-ot nyertek a pályázók, melyből legtöbb forrást (2 400 801 e Ft-ot) a gyümölcsültetvény telepítésére fordították. Az elnyert forrásból 2 524 hektár gyümölcsültetvényt telepítettek. A telepített ültetvény 60%-a alma, 20%-a meggy volt. Az agrárprogramok közül második legfontosabb program volt az élelmiszer feldolgozók létesítése, melyre 907 000 e Ft pályázati forrást fordítottak. Az elnyert forrásból 14 új élelmiszer üzemet építettek, és 5 régi üzemet újítottak fel. Harmadik legtöbb forrást a hűtőház és gyümölcstároló építésére fordítottak, 797 632 e Ft-ot, melyből 14 új hűtőházat építettek, és 8 régit korszerűsítettek. Az állatállomány fejlesztésére elnyert pályázati forrás segítségével (281 124 e Ft) 9 új állattartó telepet építettek, és 8 régit korszerűsítettek.

4.3. A vidékfejlesztési programok összegzése alapján megállapítottam, hogy összesen 20 655 215 e Ft fejlesztési forrást nyertek a Kistérségi Társaság térségének pályázói 1996 és 2006 között. A vidékfejlesztési programok közül legtöbb forrást (12 186 576 e Ft) a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítottak. A program hatására a települések átlagos adata szerint 25-el nőtt az ezer lakosra jutó vállalkozások száma és 2,38-szorosára nőtt az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem.

4.4. Az önkormányzatok fejlesztésére a 17 településen összesen 7 765 705 e Ft pályázati forrást fordítottak. A településstatisztikai adatok elemzése alapján megállapítottam, hogy a fejlesztések hatására javult a települések infrastruktúrája, korszerűbbé váltak az oktatási intézmények, javult az egészségügyi alapellátás színvonala, és nőtt a Kistérségi Társaság térségének lakosságszáma.

4.5. A Kistérségi Társaság településeire jutó fejlesztési források és a komplex település-fejlettségi mutató, valamint a település fejlettség meghatározásához használt paraméterek között az alábbi összefüggéseket állapítottam meg: Szoros és igen szoros összefüggés van a fejlesztési forrás mértéke és a komplex település-fejlettségi mutató, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, az 1000 lakosra jutó működő gazdasági szervezetek száma, a lakosság jövedelme, a lakosság iskolai végzettségének mértéke, a közlekedés színvonala, a telefon főállomások száma, a személygépkocsik száma és a népsűrűség között. A korrelációs koefficiens (r): 0,7 fölött van. A szoros összefüggés azzal magyarázható, hogy a fejlett településeknek nagyobb esélyük van a források elnyerésére, mint a fejletleneknek. A fejlettebb településeken jobb a szolgáltatások színvonala, nagyobb az idegenforgalom, magasabb a lakosság iskolai végzettsége, több munkahely van, jobbak a kereseti lehetőségek, mint a fejletlen településeken. Szoros negatív összefüggés van a fejlesztési források mértéke és a munkanélküliek arány, valamint a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya között. A korrelációs koefficiens (r): –0,7 fölött van. A negatív korreláció annak a következménye, hogy a fejletlen településeknek kisebb esélyük van a források elnyerésére, mint a fejletteknek. A fejletlen településeken alacsonyabb a vállalkozássűrűség, kevesebb munkahely van, kisebb a lakosság jövedelme, és magasabb a mezőgazdasági foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya.

4.6. A települések fejlettségének vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések száma 2000 és 2006 között nem változott (2 db volt), a magas munkanélküliség miatt elmaradott települések száma 9-ről 4-re csökkent. Azonban a Kistérségi Társaság településeinek 23%-a nem éri el az országos fejlettségi átlagot, és a települések 83%-án pedig magasabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál.

4.7. A kérdőíves felmérésemmel bemutattam a településvezetők pályázati rendszerrel és a fejlesztések eredményével kapcsolatos véleményét, melyszerint a Kistérségi Társaság önkormányzatai 2002 és 2006 között főként hazai forrásokból valósították meg a fejlesztési programjaikat. A válaszadó önkormányzatok felénél a pályázatok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az önerő mértéke volt. A vizsgált időszakban a települések egy részénél a saját forrás hiánya miatt maradtak el fejlesztések. A válaszadó önkormányzatok harmada túl bonyolultnak, és bürokratikusnak tartja a pályáztatás rendszerét. A pályázati kiírások nem minden esetben egyeztek meg a Kistérségi Társaság önkormányzatainak fejlesztési céljaival. Sokszor arra pályáztak a települések, amire éppen volt pályázati kiírás. A megvalósított fejlesztések hozzájárultak a települések fejlődéséhez és lakosságmegtartó képességének növeléséhez.

4.8. Az agrárkutatás legújabb tudományos eredményeinek és az Európai Unió agrártámogatási rendszerének megismertetése céljából 2003-ban elsőként szerveztem „Kistérségi Agrárnapokat” a térség négy településén; Apagyon, Nyírbogdányban, Újfehértón és Nyíregyházán.

1. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA A kutatási eredményeimet a Kistérségi Társaság településeinek vezetői, a fejlesztési programok készítői, a helyi, regionális, országos és európai uniós pályázatok készítésénél használhatják fel. A jobb felkészültségű, magasabb vállalkozó szellemmel rendelkező települések eddig is több pályázati forrást nyertek el, ezért fontosnak tartom az elmaradott térségek lakóinak oktatását, a pályázási készségük fejlesztését, melyhez a II. Nemzeti Fejlesztési Terv „Társadalmi megújulás és a Társadalmi infrastruktúra” operatív programjai 1 504,9 milliárd forintot irányoznak elő országos szinten. Az agrárprogramok alapján megállapítható, hogy a Kistérségi Társaság térségében a fejlesztéseket komplexen valósították meg. Ennek a szemléletnek a további erősítését fontosnak tartom, és erre a II. Nemzeti Fejlesztési Terv „Gazdaságfejlesztési” operatív programjában országosan 690 milliárd forintot terveznek fordítani. A Kistérség munkanélküliségének csökkentésére és új munkahelyek létrehozására indokoltnak tartom a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a vállalkozások tőkeellátottságának javítását, a technológia korszerűsítését, a vállalkozások együttműködésének ösztönzését és a vállalkozói kultúra fejlesztését. A Kistérségi Társaság településeinek további fejlesztését is fontosnak tartom, melyre a jövőben a Magyar Kormány és az Európai Unió is jelentős fejlesztési forrást szán. A fejlesztési források és a településfejlettség közötti összefüggés-vizsgálatom eredményét elsősorban az elméleti szakemberek használhatják a fejlesztési források felosztásánál, a térségi központok dinamizáló hatásának megállapításánál, az elmaradott térségek felzárkóztatásánál. A munkanélküliség kérdésében értek el eredményt az elmúlt időszakban, de a probléma megoldására további erőfeszítéseket, fejlesztési források bevonását tartom indokoltnak. Gondolok itt elsősorban a szakképzésre, átképzésre, az élethosszig tartó tanulásra, hisz az Európai Unióban csak a jól felkészült szakembereknek van esélyül a hosszú távú munkajövedelemre. NEW OR NOVEL FINDINGS OF THE DISSERTATION 4.1 Upon summarising the amounts of grants obtained by applicants pertaining to the Small Area Corporation it can be stated that between 1996 and 2006 a total amount of HUF 28584547 was obtained for the realisation of agrarian and rural development programs. The amount obtained for the realisation of agrarian development programs was HUF 45 176 per capita; the amount obtained for the implementation of rural development programs was HUF 117 680 per capita. 4.2 After summarising the agrarian development programs it was found that in the above period the applicants received a total of HUF 7 929 332 for the realisation of these programs. The majority of the sources obtained (HUF 2 400 801) were used for orchard plantation. A total of 2 524 acres of orchards were planted during this period. 60% of the newly planted orchards were apple trees and 20 % sour cherry trees. The second most important program was the establishment of food processing plants for which a total of HUF 907 000 was used. Out of the moneys attained 14 new plants were built and 5 updated. The third biggest portion, a total of HUF 797 632 was used for building cold-storage plants and fruit storages; 14 new cold storages were built and 8 existing ones updated. With the help of grants obtained for the development of livestock rearing (HUF 281 124) 9 new animal colonies were established and 8 existing ones were updated. 4.3 Upon summarising the rural development programs, it was found that development grants obtained by applicants from the Small Area Corporation totalled up to HUF 20 655 215 between 1996 and 2006. The biggest part of these moneys was used for the development of small and medium size enterprises (HUF 12 186 576). As a result the average number of enterprises per 1000 inhabitants rose by 25 among the settlements of the Small Area Corporation and the income forming the base of income taxes per resident underwent a 2.38 fold growth. 4.4 For the development of the local governments the total sum of HUF 7 765 705 was received by the 17 settlements. After analysing the statistical data of the settlements it can be stated that thanks to the development programs the infrastructure of the settlements have improved, the educational institutions of the settlements have been upgraded, the standard of basic health has been raised and the number of inhabitants has been risen. 4.5 The following correlation could be detected between the bulk of development grants obtained by the settlements pertaining to the Small Area Corporation and the complex development level indicator or between the parameters used for the determination of the development level indicator: There is a very close of close connection between the rate of development grants obtained and - the complex development level indicator, the number of nights spent at commercial accommodations, the number of operating economical organisations per 1000 inhabitants, the income of the inhabitants, educational level of the population, the quality of transportation, the number of telephone lines, the number of automobiles and the population density. The correlation coefficient (r) in these cases exceeds 0.7. Close connection can be explained by the fact that the chances to obtain development grants of better-developed settlements are higher than that of less developed ones. The standard of services is better at the more developed settlements, more tourists and visitors come to these towns, the educational level of the inhabitants is higher, there are more workplaces and the earning potentials are better than in less developed towns or villages. There is a close negative connection between the size of development grants obtained and the unemployment rate, and between the numbers of people working in the agrarian sector. The correlation coefficient (r) in these cases exceeds -0.7. The negative correlation can be explained by the fact that the chances of getting development moneys of the underdeveloped settlements are lower than that of the more developed ones. In these towns and villages the enterprise density is lower, there are less workplaces, income of the inhabitants is lower while the rate of people working in the agrarian sector and the unemployment rate is higher. 4.6 Based on the assessments made for the determination of the development level of the settlements it can be stated that the number of settlements underdeveloped in respect of socio-economical and infrastructural aspects has not changed between 2000 and 2006. The number of settlements underdeveloped due to a high rate of unemployment has dropped from 9 to 4. Nevertheless 23 % of the settlements pertaining to the Small Area Corporation do not reach the average national standard and in 83% of the settlement the unemployment rate exceeds the national average. 4.7 With the help of a survey I tried to represent the opinion of the leaders of the settlements concerning the inviting applications and in connection with the results of the development programs implemented. According to the questionnaires in the period between 2002 and 2006 the majority of the local governments pertaining to the Small Area Corporation realised their development programs with the help of grants obtained from national sources. Among the local governments participating in the survey the principal criteria to choose a particular grant was the extent of the required initial capital. For a substantial part of the settlements the lack of the own capital was the reason behind falling away from development programs. One third of the participating local governments found that the application procedures were too complicated and bureaucratic. The content of the tenders was not always congruent with the development objectives of the local governments pertaining to the Small Area Corporation. The settlements often applied for grants that have been actually published. The development programs implemented contributed to the inhabitant retention ability of the settlements in general. 4.8 I was the first person to organise a conference called “Small Area Agrarian Fair” involving four settlements of the region, namely Apagy, Nyírbogdány, Újfehértó and Nyíregyháza with the purpose of providing information about the latest results of agrarian research and the agrarian support programs of the European Union.

2. PRACTICAL APPLICATION POTENTIALS OF THE RESULTS The findings of the research conducted can be used by the leaders of the settlements pertaining to the Small Area Corporation and people planning development programs when preparing local, regional, national and European Union grant applications.
   Better-prepared settlements possessing an enterprising spirit have been more successful to obtain development grants. For this reason it very important in my opinion to educate the population of less development settlements and to improve their skills to submit applications. For these purposes the operative programs “Social Reform and social Infrastructure” of the 2nd National Development Plan have earmarked 1 504.9 billion HUF on national level. Based on the agrarian programs implemented it can be stated that the developments were realised in a complex manner in area. It is very important to further strengthen this attitude all the same that the “Economic Development” operative program of the 2nd National Development Plan has earmarked the sum of 690 billion HUF for these purposes on national level. It would be very reasonable to further develop the small and medium sized enterprises, and to improve the capital adequacy of the enterprises, to update technological equipment and to provide incentive for the cooperation between enterprises and the development of entrepreneur culture for this could be the key to the cutback of the unemployment rate and to create jobs. Personally I believe that further development of the settlements pertaining to the Small Area Corporation is necessary not to mention that both the Hungarian Government and the European Union intend to devote substantial development sources for these purposes. The findings of the correlation study examining the connection between the bulk of development grants obtained and the development levels of the settlements can be used primarily by theoreticians participating in the division of development grants, for the determination of the inspiring effects of the regional centres, and for programs with the aim of closing the gap between more and less developed area. Although good results have been obtained recently concerning unemployment further involvement of development moneys is necessary and better efforts need to be done for a satisfactory resolution of the problem. Specialization, retraining, and continual education could offer good results in these areas for in the European Union only qualified professionals will have a chance stay in the job market for a long time.