Évente országosan 10-15 esetben történik olyan bűncselekmény, amikor az anya szülés közben, vagy közvetlenül utána megöli újszülöttét. A dolgozat ezen bűncselekmény típus történeti és szabályozási előzményeitől kiindulva bemutatja a felderítés és bizonyítás folyamatát, kitérve azokra a speciális nyomozati cselekményekre és szakértői vizsgálatokra, amelyek az anya, illetve az elkövető kilétének megállapítását szolgálják. Az anya szülés közbeni állapotát bemutatva érthetővé válik, hogy a jogalkotó, miért is rendeli enyhébben büntetni ezt a bűncselekményt, s kezeli qvázi az emberölés privilegizált eseteként. A dolgozatot olvasva el lehet gondolkozni azon, hogy az anya, aki a terhessége 9 hónapja alatt folyamatosan titkolja terhességét, egyáltalán nem kéri szakember segítségét, nem próbálja – jogszabály által engedélyezett módon – terhességét megszakítani és végig gyakorlatilag arra készül, hogy újszülött gyermekét „eltüntesse”, megérdemli-e ezt a privilegizált elbírálást. A szerző kitér arra is, hogy az ilyen bűncselekmények mennyire irritálják a közvéleményt és arra, hogy ezen esetek megelőzésének milyen lehetőségei vannak. Összességében levonható az a konzekvencia, hogy ezen esetek kiszűrése, megelőzése össztársadalmi feladat tehát szükséges egy olyan szociális háttér biztosítása, melyben az anya – akár végső elkeseredésében – sem alkalmazza ezt az örök életére is beláthatatlan következményekkel járó probléma megoldási módot.