Jelen szakdolgozat az orvosi felelősséggel és a műhibaperekkel foglalkozik. Elsőként történeti áttekintést ad az orvosi felelősség megjelenéséről, szabályozásáról, a törvényi szintű szabályozás kialakulásáról és folyamatáról, továbbá a műhibaperek kialakulásáról. Ezt követően az orvosi felelősségnek, illetve felelősségre vonásnak a magyar jogalkotásban való megjelenését taglalja, kitérve a lezajlott társadalmi, gazdasági, szemléletbeli változásokra, melyek révén a beteg a gyógyító tevékenység tárgyából annak alanyává lépett elő, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezve. A számukat és a megítélt kártérítési összegeket tekintve is növekvő tendenciát mutató műhibaperek hátterében az orvos-beteg jogviszony változásait próbálja ezt követően a szerző feltárni, majd az orvosi felelősség formái (etikai felelősség, fegyelmi felelősség, szabályértési felelősség, büntetőjogi felelősség és polgári jogi felelősség) kerülnek ismertetésre. A szakdolgozatban részletesen bemutatásra kerül napjaink műhibapereinek minden jellemzője, ismertetve azok következményeit (defenzív medicina), kitérve az igazságügyi orvosszakértőknek a műhibaperek kapcsán betöltött központi pozíciójára is, majd a szerző részletezi a felelősségbiztosítási rendszerek fajtáit, feltárja azok hiányosságait. Végezetül ismertetésre kerülnek az egyéb – a betegek, a hozzátartozók, illetve képviselőik számára a polgári peres eljáráson kívül – igénybe vehető jogérvényesítési lehetőségek is, kissé részletesebben kitérve az Egészségbiztosítási Felügyelet szerepére, majd a szerző összefoglalja azokat a teendőket, illetve elképzeléseket, melyek megoldást jelenthetnek napjaink felszaporodó műhibaperei miatt kialakult jelenségekre, illetve következményes folyamatokra.