A közvetítő tevékenységet, vagy más néven mediációt, a hazai munkajogban, közigazgatási jogban, már alkalmazzák, büntetőjogunkban azonban csak 2007. január 1.-jén került bevezetésre. E dolgozat célja, hogy a büntetőeljárásnak ezt az új alternatíváját bemutassa. A szakdolgozat első részében a diverzió kialakulásával, fogalmával foglalkozom, ugyanis a mediáció az elterelés egyik formája. Ezután kerül sor a közvetítő tevékenység általános értelemben vett tárgyalására, amely során az eljárás fogalmával, alapelveivel, feltételeivel, és folyamatával foglalkozom. A dolgozat harmadik részében pedig – az általános részben meghatározott rendszer szerint – a magyarországi mediáció kerül taglalásra, majd ezt követően kitérek a hazai joggyakorlat hiányosságaira. A hazai közvetítő tevékenység jellemzését követően felvázolom, hogy néhány egyéb országban, hogyan valósult meg ez az új eljárási forma. Végezetül a teljesség igénye nélkül felsorakoztatok néhány érvet a mediáció mellett és ellen.