A magyar juhászat szerepe a termelés visszaesésének ellenére sem elhanyagolható, ugyanis olyan fel nem tárt tartalékok vannak az ágazatban, melyek kihasználásával javítható lenne a juhászat nemzetgazdaságon belüli pozíciója. Vizsgálataim helyszínéül egy olyan családi gazdaságot választottam, mely üzemméretét tekintve jóval a gazdaságossági küszöbérték felett helyezkedik el. Az adatok kiértékelése előtt a szakirodalmi áttekintés keretein belül feltártam az ágazat jelentősebb problémáit, melyek megoldására az elemzés során kerestem a választ. Munkám során az elmúlt nyolc év adatait gyűjtöttem össze, majd a rendelkezésemre álló adatokat vizsgáltam elsősorban az elérhető jövedelm szempontjából. Az elemzéseket a naturális mutatók értékelésével kezdtem. Meghatároztam a termelési költséget és megvizsgáltam, hogyan alakult volna az értéke saját és bérmunka alkalmazása esetén, illetve hol tart ehhez képest a gazdálkodó. A takarmányozási költségek mértékének pontos meghatározásához elvégeztem egy takarmányértékesítési vizsgálatot. A költségelemzés után értékeltem a 2000-2007-es időszak árbevétel változását a telepen. Megvizsgáltam a költségek és bevételek különbségeként keletkező jövedelem alakulását is. Összehasonlítottam a jövedelmet saját- és bérmunka, ivarzás-szinkronizálás esetén, valamint támogatással és anélkül. A szakirodalmi feldolgozás és a családi gazdaság elemzése rámutatott néhány sarkalatos pontra, melyek megismeréséhez további számításokat végeztem. A feldolgozás során külön választottam a hozam- és az árnövelés lehetőségeit. A hozamnövelés lehetőségei a technológiában rejlenek. Az árnöveléshez meg kell felelni a piac által elvárt igényeknek azért, hogy a lehető legmagasabb áron értékesítsük termékünket, a „magyar bárányt”. A hozamokban, valamint az árban rejlő tartalékok számszerűsítése érdekében a termelési értéket két módszerrel vizsgáltam. A vizsgálatom alapján a következtetéseket és a javaslatokat 11+9 pontban foglaltam össze. Ezek közül a legfontosabbak a haszonállat előállító keresztezéssel, a takarmány előállításával, az ivarzásszinkronizálással, a naturális paraméterek javításával és az árakban rejlő tartalékok kihasználásával kapcsolatos javaslataim. Az eredményeket számítógéppel készített ábrákkal szemléltettem. Az elemzések elkészítéséhez Excell valamint SPSS 13 for Windows programokat alkalmaztam.