A doktori disszertáció témája a tanítóképzésben megvalósuló elméleti felkészítés és a pedagógiai gyakorlat integrációjának összehasonlító vizsgálata Romániában és Magyarországon. A disszertáció elméleti része a témához kapcsolódó teoretikus alapvetéseket mutatja be, három nagyobb egységben. Az első egység a pedagógusi tudással foglalkozik, ennek szerkezetét, sajátosságait, alakulásának folyamatát vizsgálja. Ezt követően arra fókuszál, hogy milyen intézményi, képzés-szerkezeti válaszok adhatók a pedagógusi tudás alakítására, és ennek megfelelően veszi számba a pedagógusképzési modelleket. A második egység az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok szerepét elemzi a pedagógusi tudás alakulásában. Részletesen kitér a neveléstudomány és a pszichológia funkciójára ebben a folyamatban, vizsgálja e tárgyak oktatásának sajátosságait és problémáit, az integráció szolgálatába való állításuk lehetőségei. Ugyanakkor sorba veszi a gyakorlati képzés funkcióit, szintjeit és formáit, rávilágít azokra a lehetséges kapcsolódási pontokra, amelyek a már említett elméleti tárgyak és a gyakorlat között létrejöhetnek. A harmadik egység a képzési területek integrálási szintjeinek, lehetőségeinek és nehézségeinek a bemutatásával foglalkozik. A disszertáció empirikus része az elméletileg megvilágított kérdéskör intézményi megjelenését vizsgálja magyarországi, valamint romániai magyar tanítóképzőkben. Egyrészt dokumentumelemzés révén emeli ki a két ország képzési rendszerében található szerkezeti és tartalmi jellegű hasonlóságokat, illetve különbségeket, másrészt a tanítóképzésben érintett pedagógia- és pszichológiaoktatókkal, valamint a képzésük utolsó szakaszában levő hallgatókkal végzett kérdőíves vizsgálatok eredményeit részletezi, elemzi. A disszertáció rávilágít arra, hogy bár a pedagógusképzésen belül a tanítóképzés jellemezhető gyakorlatorientáltabbnak, az elmélet-gyakorlat integrálásának optimalizálási lehetőségeit itt is szem előtt kell tartani a hatékonyabb szakmai felkészítés, ezen túlmenően pedig egy minőségi alapoktatás biztosítása érdekében, amely tudásalapú társadalmunknak egyre inkább létszükségletévé válik.

The theme of the dissertation is the realization of a comparative examination (Romania and Hungary) of the integration of theoretical in teachers’ training (within this the pedagogical and psychological subjects) and of pedagogical training. The theoretical part of the dissertation is presented in three bigger units theoretical standards connected to the theme. The first unit is dealing with the pedagogical knowledge, examining its structure, its structure, its character, the process of its transformation. After this the dissertation focus on the possible institutional, training-structural answers which may given to the formation of the pedagogical knowledge, and according to these it take into account the pedagogue training models. In the second unit it is analyzed the role of the theoretical learning and the practical experiences in the formation of the pedagogical knowledge. It is discussed in a more detailed form the function of the pedagogy and psychology in this process, it is examined the particularities of this education, the possibilities of integration, as well as the problems which appear in teaching these subjects. The third unit discusses the possibilities and difficulties of the integration levels of the training domains. In the empiric part of the dissertation is examined the institutional form of the theoretical question in the Hungarian and Romanian teachers’ training colleges. Firstly it shows the similarities and the differences between the educational systems of the two countries on the basis of the documents which show the structure and the content of teachers’ training. Secondly are presented and analyzed the results of the questionnaire gathered from pedagogy and psychology teachers, from cooperative teachers and from students who are in their last academic year. The dissertation shows that, though, within teachers’ training the elementary teachers’ training can be characterized as more practice orientated, we must pay attention to a more effective professional training in order to assure a qualitative training, which is more and more necessary to the society.