ÖSSZEFOGLALÁS

Doktori értekezésemben elemeztem a régió gyümölcstermelésének jelenlegi helyzetét, és a nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve vizsgáltam a fejlesztés lehetséges irányait a jövőre nézve. Feltártam és értékeltem azokat a makrogazdasági adatokat, melyek alapján megállapítottam a mezőgazdaság és azon belül a gyümölcstermelés kiemelkedő szerepét. Ezek alapján elmondható, hogy Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. A termeléshez szükséges további erőforrások, a munka és eszköz megfelelő kombinációjával komperatív előnyt jelenthet az Észak-alföldi Régió számára. Az Észak-alföldi Régió hazánk egyik legelmaradottabb térsége, így a fejlesztése kiemelkedő politikai cél. A gazdasági ágakat elemezve látható a régióban a mezőgazdaság fontos szerepe, s az is megállapítható, hogy az iparnak és a tercier szektornak csak alternatív jövedelemképző szerepe lehet a jövőben is. Ezért tehát fontos, hogy a régió fejlesztését szolgáló Európai Uniós és hazai források közvetlenül vagy közvetve, de a mezőgazdaság fejlesztését és versenyképességét javítsák. Vizsgáltam a XX. század azon jelentősebb folyamatait, melyek döntő hatással voltak a mai helyzet kialakulására. Fontosnak tartom megemlíteni az alma részesedésének túlsúlyát, mely a régióban több mint 60%, s azon belül is megtermelt mennyiség jelentős részét képezi a Jonathan fajta. Gondot okoz az ágazatnak a termesztéstechnológia korszerűtlensége és a műszaki-technikai színvonal rossz helyzete. Az utóbbi hiányosságok a régióban termelt összes gyümölcsfaj esetében elmondhatók. A rendszerváltást követően rövid időn belül megszűntek a KGST piacok, mely már maga is válságba sodorta az ágazatot. Tovább nehezítette a helyzetet a termelő szövetkezetek gyors felbomlása, és a kárpótlás, melynek következtésben a birtokszerkezet felaprózódott. Ehhez hozzájárult a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar válsága és privatizációja. Ezek együttes hatásaként egy napjainkig tartó általános tőkehiányban szenved az ágazat. Napjaink fejlesztési irányát az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program foglalja össze. Ez céljaiban és prioritásában is tartalmazza azokat az elemeket, melyek versenyképessé tehetik az ágazatot. Dolgozatomban elemeztem Magyarország gyümölcstermelését és statisztikai adatokkal rámutattam az Észak-alföldi Régió kiemelkedő fontosságára az ágazatban. Az ország összes gyümölcsterületének közel 40%-a helyezkedik régiónkban. Kiemelkedően fontos a szerepe az alma-, a meggy-, a szilva- és a diótermelésnek. Ezek mellett jelentős mennyiségben termelünk bogyós-gyümölcsűeket is. A szakirodalom áttekintése után komplex javaslatot tettem a régió gyümölcstermelésének fejlesztésre. Az egyes gyümölcsfajoknál külön-külön elemeztem a fejlesztés lehetséges irányait. A sikeres termelés kulcsa a gondosan kiválasztott mikrokörnyezet kiválasztása. Figyelemmel kell lenni a talajadottságokra, az éves csapadékmennyiségre, a napsütéses órák számára, a tavaszi-fagyok és a jégeső gyakoriságára. Ezek alapján kell dönteni olyan technológiai beruházásokról, melyek a kiegyensúlyozott termelést biztosítják. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni az optimális közgazdasági környezetre is. Dolgozatomban megállapítottam, hogy az Észak-alföldi Régió e szempontokat figyelembe véve kiválóan alkalmas gyümölcsök termelésére. Az Észak-alföldi Régió faj- és fajtaszerkezetét elemezve a következő megállapításokat tettem. Az előzőekben említettem az alma kiemelkedő szerepét és azon belül a Jonathan fajta túlsúlyát. E mellett fontos szerepe van még a Red Deliciousnek és Golden Deliciousnek. Ezen túlmenően megállapítottam, hogy az ültetvény-rotáció nincs egyensúlyban. A húszéves és az idősebb ültetvények aránya eléri a 60%-ot, melyen minőségi almatermesztés nem lehetséges. A körte termelése régiónkban nem jelentős, korösszetétel szempontjából hasonlóakat állapítottam meg mint az almánál. Csonthéjasok közül a meggy dominanciája mutatható ki. Fejlesztésénél azokra a fajtákra kell összpontosítani, melyek június 25. és július 5. között érnek. Az alma termelésénél a nagy térállású hagyományos koronaforma a meghatározó. Így művelik jelenleg az ültetvények több mint 50%-át. Értekezésemben megállapítottam, hogy almatermesztésünk hosszú-távú jövőképéhez a modern koronaformák alkalmazása elengedhetetlenül fontos. Véleményem szerint e formák terjedésének fő gátját az alacsony földárak jelentik. Előnyei a hektáronkénti nagyobb tőszámban, a gyorsabb termőre fordulásban, az élőmunka fajlagos költségének csökkenésében és a hatékonyabb betakarításban rejlenek. A hagyományos művelési mód dominanciája minden gyümölcsfajnál megállapítható. Az intenzív termelésnek a régióban azoknál a fajoknál van jövője, ahol a gépi betakarítás lehetősége kizárt. Így az alany, fajta és művelési mód megválasztásánál elsősorban az előállított termés célpiacából kell kiindulni. Amennyiben a feldolgozó ipar számára termelünk, úgy a költségek csökkentése érdekében a gépi betakarításra kell kialakítani az ültetvényt, mely megfelelő térállást, alanyt és koronaformát igényel. A frisspiacra való termelés során a nagytőszámú intenzív ültetvények kialakítására kell törekedni. Ezeket a szempontokat a beruházás során kell figyelembe venni. Vizsgáltam azokat a termesztéstechnológiai elemeket melyek nélkül megfelelő minőségű és terméshozamú ültetvény kialakítása nem lehetséges, mint a talajművelés és tápanyag-gazdálkodás, metszés és azt kiegészítő eljárások, termőfelület és termésszabályozás, öntözés és betakarítás. Ezek közül a jövőben az öntözés és a termésszabályozás szerepe értékelődik majd fel. Az Észak-alföldi Régióban az ültetvények 87,5%-a nincs berendezve öntözésre, és 3,3%-án ugyan van de, nem használják. Az öntözés alacsony színvonala a magas bekerülési értékben keresendő, melynek költsége hektárokként 1,2-1,4 millió forintot is elérheti. A termésszabályozásnak a kiegyensúlyozott termelés biztosításában van kiemelkedően fontos szerepe. Ezekre elsősorban azért van szükség, hogy a termelő nagy valószínűséggel tudjon előre tervezni valamint, hogy kiegyensúlyozott termésmennyiséggel folyamatosan meg tudjon jelenni a piacon. Megvizsgáltam azoknak a technológiáknak az előnyeit és adaptálási lehetőségeit, melyek mára elterjedté váltak a fejlett mezőgazdasággal és gyümölcstermeléssel rendelkező országok körében, így az integrált- és ökotermelést. Az integrált termeléssel úgy állítunk elő jó minőségű és versenyképes gyümölcsöt, hogy a termelés során a felhasznált kemikáliákat a minimálisra csökkentjük. A biogyümölcs termelése során a kemikáliák alkalmazását teljesen kizárjuk. A jövőben az így termelt gyümölcsnek a jelentősége növekedni fog az egészségtudat fejlődésével. A gyümölcs értékesítését is nagyban meg fogja könnyíteni, ha a termelő igazolni tudja, hogy minimális szinten alkalmazott vegyszereket, s így a termék mentes a szermaradványoktól. Elemeztem a szüret, a tárolás és az áruvákészítés helyzetét. A betakarítás hatékonyságát növelni kell a korszerű koronaformák és a gépi-betakarítás alkalmazásával. Tárolókapacitásunk kevés, korszerű hűtőtárolók építése kiemelt feladat ahhoz, hogy az ágazat hosszútávon jelen lehessen a hazai és külföldi piacokon. A jövedelmezőség javítása érdekében a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítása a cél. Vizsgáltam a hazai és nemzetközi piacokat. A belföldi piacon növelni kell a fogyasztást, s a vásárlókat arra kell ösztönözni, hogy ezen az erősen versenyző piacon a hazai termékeket részesítsék előnyben. A vásárlási szokások az elmúlt időben megváltoztak, melyhez a hazai termelők még nem tudtak sikeresen alkalmazkodni. Ez a feladat elsősorban termelői értékesítési szervezetekre hárul majd. A nemzetközi piacok tekintetében Németország szerepe kiemelkedő. Az almaágazat fejlesztése érdekében fontos lenne a keleti piacokra való visszatérés. Ezért korlátozott mennyiségben ugyan, de fontos lehet a Jonathan fajta megtartása, ez ugyanis ismert az keleti piacokon és egyfajta „nosztalgia” érzés van iránta. Ezt kiválóan fel lehetne használni a piacépítéshez. Valószínű, hogy a korábbi színvonalon nem fogunk tudni értékesíteni, de folyamatos piacépítéssel jelentős mennyiséget lehetne exportálni. Elemeztem a gyümölcstermelés jövedelmezőségét, ahol a nehézségek fő okát a földpiac hiányában, a támogatások szerény mértékében állapítottam meg. Jelenleg a termelők nem képesek olyan hektáronkénti terméshozamot és minőséget produkálni, mellyel megállnák a helyüket a hazai és nemzetközi piacokon, ebből eredően a kellő jövedelem és árbevétel hiánya miatt nem tudják a szükséges beruházásokat elvégezni, mely a siker záloga lenne. Megvizsgáltam az agrárolló alakulását Magyarországon és arra a megállapításra jutottam, hogy a gyümölcsök termelői árindexe kevésbé növekszik, mint a mezőgazdasági termékek árindexe. Ennek oka, hogy a legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcsünk az alma, melynek döntő hányada hasznosul a rendkívül alacsony áron vásárló feldolgozóiparnál. Ezen a tendencián már azért is változtatni kell, mert Kína rohamosan növekvő almatermésével, melyet szintén léként és sűrítményként hasznosít nagyban csökkent a világpiaci árakat. Így az ágazat jövedelmezősége még tovább romolhat. Magyarország legjobb exportlehetőségekkel a meggy terén rendelkezik, ugyanis jó adottságaink vannak és kiváló fajtáink. Az ágazat fejlesztése érdekében növelni kell a termelés hatékonyságát, mely a birtokméret növekedésével illetve a fajlagos költségek csökkentésével érhető el. A régióra jellemző többi gyümölcsfaj közül a piacok igényeinek az elemzésével adtam meg a fejlesztés fő irányait. Ezt követően átfogóan elemezetem az eddig feltárt megállapításokat, és régióra nézve kerestem a fejlesztés lehetséges irányait. Ebben a SWOT elemzés volt a segítségemre, melyben meghatároztam az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és a veszélyeket és együttesen értékeltem azokat. Legfontosabb versenyelőnyük az Európai Unióval szemben, hogy a termelés költségei relatíve alacsonyak az Unió fejlett gyümölcstermő országaihoz képest. A modern intenzív ültetvények elterjedésével hatékonyan vehetnénk fel a versenyt Olaszországgal, Franciaországgal. A termelési költségek alacsony színvonalát jól ki lehetne használni a keleti piacokon is, melynél újabb előnyt jelent, hogy a piacok közelebb helyezkednek el hozzánk. A gyümölcstermelés fejlesztése igen fontos eleme lehet a területfejlesztésnek is. Magyarországon a vidék számára mindig is meghatározó jövedelemszerzési forma lesz a mezőgazdaság. A gyümölcs termelése nagy élőmunka-felhasználású és ebből kifolyólag magas hozzáadott értéket képvisel az előállított termék. Ahhoz, hogy valóban versenyképes legyen az ágazat egyszerre kell fejleszteni a termelés teljes folyamatában, mely jelentős anyagi terhet jelent a termelők számára. A versenyhátrány gyors leküzdéséhez nélkülözhetetlen az állam szerepvállalása.

SUMMARY

In my Ph.D. dissertation I analysed the current situation of fruit production and examined the possible directions of development while also taking international tendencies into account. I revealed and assessed those macro economic data which enabled me to identify the outstanding role of agriculture and fruit production in specific. Based on this, it can be said that soil is the most important natural resource of Hungary. The appropriate combination of labour and tool, the additional resources required for production can provide a comparative advantage for the North Great Plain Region. The North Great Plain Region is one of the most underdeveloped region in Hungary, so its development is a political objective. When analysing the economic sectors in the region, the important role of agriculture is obvious and it is also clear that the industry and the tertiary sector can only have an alternative income generating role in the future too. Therefore, it is important that the European Union and domestic regional development funds are directly or indirectly aimed at improving agricultural development and competitiveness. I examined the those important processes of the XX. century, which had a crucial impact on the development of current situation. I think the dominance of apple is important to mention, which makes up more than 60% in the region and a significant portion of this comes from the type Jonathan. The low technical standard of cultivation technology is a serious problem in the sector. These deficiencies can be detected with all fruit types produced in the region. After the change of regime the COMECON markets ceased within a short period of time which in itself resulted economic slump in the sector. The fast disintegration of agricultural cooperatives further aggravated the situation along with the compensation process which resulted in the property structure partition. The crisis and privatisation of the food processing industry also contributed to problems in agriculture. The joint effect of these factors lead to a general lack of capital that even lasts today. Current development directives are summarised in the Agricultural and Rural Development Operative Programme. This contains those elements with objectives and priorities that can make the sector competitive. In my dissertation I evaluated fruit production in Hungary and pointed out the outstanding importance of the North Great Plain Region in the sector base on statistical data. Almost 40% of Hungary’s total fruit growing area is located in our region. Apple, sour cherry, plum and walnut production have a significant role. Berried fruit production is also noteworthy in the region. After reviewing professional publications I made complex recommendation for developing fruit production in the region. I evaluated the possible directions of development for specific fruit types separately. The key to effective production is the carefully selected micro-environment. Soil characteristics, annual rainfall, daylight hours, spring frost and frequency of hail all have to be taken into consideration. Technological investments have to be made based on this in order to ensure balanced production. Beyond this, optimal economic environment also have to be taken into consideration. In my dissertation I have found that the North Great Plain Region is excellent for fruit production.
When evaluting the type and variety structure of the North Great Plain Region I have made the following observations. I have previously mentioned the outstanding role of apple and especially the dominance of the Jonathan type, while Red Delicious and golden Delicious also have an important role. Beyond this, I have found that plantation rotation is not in balance. Plantations over twenty or more years old make up around 60%, where quality apple production is not possible. Pear production in our region is insignificant, and regarding age composition I have made similar observations than previously with apple. Among drupaceous fruits, the dominance of sour cherry can be detected. Developments have to focus on those types that ripen between the 25th June and 5th July. Wide, traditional foliage structure is dominant in apple production. Over 50% of plantations are cultivated like this. In my dissertation I have found found that the epplication of modern foliage structures is essential for the long-term perspective of our apple production. I think that one of the main obstacles for the widespread application of these forms is the low price of land. Its advantages lie in greater plant density per hectare, faster ripening, decrease in labour costs and more effective harvest. The dominance of traditional cultivation methods can be detected with all fruit types. Intensive production has a future with such types in the region where harvest with machinery is impossible. So in the selection of subject, type and cultivation method we have to focus primarily on the target market of the produced yield. If we are producing for the processing industry, then we have to establish the plantation for machinery harvest which requires suitable spatial distribution, subject and foliage structure. When producing for the frsh market, the objective should be the establishment of high plant density, intensive plantations. These aspects have to be taken into consideration during the investments.
I have examined those production technology elements, which are essential for establishing a good quality and yield output plantation, such as tillage and nutrient management, pruning and supplementary methods, production surface and yield regulation, irrigation and harvest. Out of these elements, the role of irrigation and yield regulation will be valorized in the future. 87.5% of the plantations in the North Great Plain Region are not equipped for irrigation, while 3.3% are but it is not applied. The low standard of irrigation roots in the high historical cost, which can reach 1.2-1.4 million HUF per hectare. Yield regulation has an outstanding role in ensuring a balanced yield. This is primarily needed for farmers to plan with great certainty, so that with balanced yield quantities they can constantly be present on the market. I have examined the advantages and adaptation possibilities of those technologies, such as integrated and eco-production, which are widespread by now in countries with developed agriculture and fruit production. Integrated production means that good quality and competitive fruits are produced by minimising applied chemicals during production. In the production of biofruits, chemicals are completely eliminated. The significance of fruits, produced this way, will increase significantly with the development of health consciousness. The realization of the fruit will be enhanced if the producer can prove that applied chemicals were minimised therefore the product is free of chemical traces. I have analysed the situation of harvest, storage and product preparation. The efficiency of harvest has to be increased with the application of modern foliage structures and machinery harvest. Our storage capacity is limited and its development is of primary importance to ensure long-term presence on domestic and foreign markets. In order to improve profitability, the production of higher added valued products is the objective. I have examined domestic and international markets. Consumption on domestic markets have to be increased and consumers have to be urged to choose domestic products on this highly competitive market. Shopping habits recently have changed and domestic producers could not yet adapt to this succesfully. This task will primarily fall on marketing channel organisations. As for international markets, the role of Germany is outstanding. In the interest of developing the apple production sector, it would be important to return to eastern markets. The retaining of the Jonathan type, in limited quantities, could be important since it is known and recognised on eastern markets and there is a feeling of „nostalgia” for this type. This could be used well for building markets. We probably will not be able to market it at previous levels, but through continuous market development, significant quantities could be exported. I have analysed the profitability of fruit production, where primary problems include the limited amount of funds due to the lack of land market. Currently, farmers cannot produce such yields and quality per hectare, which would sustain their position on domestic and international markets, and due to the lack of appropriate income and profit, required investments cannot be made, which could ultimately ensure success. I have examined the formation of price indexes in agriculture and concluded that the production price index of fruits is increasing by a smaller extent than the price index of agricultural products. A reason for this is that apple dominates production, and a major portion of this is utilised in the processing industry at very low prices. This tendency has to be changed, mostly because China with its rapidly increasing apple production, which is utilised as juice and concentrate, decreases world market prices significantly. The profitability of the sector can worsen further. The best export opportunities of Hungary rely in sour cherry, due to good conditions and excellent types. In the interest of development in the sector, production efficiency has to be improved which can be achieved through increasing of property sizes and specific costs. I have provided the main directions of development by evaluating the requirements of markets for the other typical fruit types. Following this, I have made a comprehensive evaluation of previous statements and searched possible directions of development in the region. I relied on SWOT analysis, which enabled me to identify strengths, weaknesses, possibilities and dangers to assess them collectively. Our most important competitive advantage compared to the European Union is that production costs are relatively low especially compared to the developed fruit producing countries of the Union. With the widespread application of modern, intensive plantations we could effectively compete with Italy and France. The low standard of production costs could be utilised well on eastern markets, where another advantage would be the close proximity of markets. The development of fruit production could be an important element regional development as well. Agriculture will always be an important form of income generation in rural Hungary. Fruit production requires great deal of hand labour and therefore the produced product represents high added value. In order to ensure real competitiveness in the sector, the whole production process has to be developed which inflicts great financial burdens for producers. Active participation from the government is essential for combating competitive handicaps.