2001-ben megjelent néhány újsághír, miszerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat esti tagozatos gimnáziumi osztály indul cigányszármazású fiatalok és felnőttek számára. A képzést a Budakalász Gimnázium szervezte és végezte az Oktatási Minisztérium, az Országos Cigány Önkormányzat és a PHARE támogatásával. Ez a hír keltette fel az érdeklődésünket, s fogalmazódott meg az a kérdés bennünk, hogy milyen hasonlóságok és/vagy különbségek vannak azok között a tanulók között, akik a hagyományos esti/levelező tagozatot és azok között, akik ezeket a speciális osztályokat választják az érettségi megszerzésére. Végül ez a kérdés adta az alapját a későbbi kutatásunknak és a disszertációnak, amelynek során a középfokú oktatás típusai közül a hagyományos gimnáziumi képzésre koncentráltunk. A vizsgálat érdekében a hazai romakutatásban érvényesülő két irányzat, a szociológiai és az antropológiai megközelítés egymásra épülő, egymást kiegészítő alkalmazása mellett döntöttünk. Reményeink szerint így érvényre jut mindkét irányzat megközelítés módja, szemléletbeli különbözősége. Első lépésként interjút vettünk fel 32, cigány osztályba járó hallgatóval. Az interjúzás célja az információgyűjtés, a kapott információk alapján a kérdőíves vizsgálat kérdőíveinek megszerkesztése, a vizsgálati probléma árnyalása, a kérdőíves vizsgálat hipotéziseinek pontosabb meghatározása volt. A cigány osztályokba járó hallgatókat az interjúhoz hólabda módszerrel értük el, amiben a kiinduló pontokat az osztályban tanuló személyes ismerősök, pedagógusok és kisebbségi vezetők jelentették. Várható volt, hogy ily módon nem lesz elérhető minden beiratkozott hallgató, mivel nem vállalja mindenki a beszélgetést. Az interjúzás célja az információgyűjtés, a kapott információk alapján a kérdőíves vizsgálat kérdőíveinek megszerkesztése, a vizsgált probléma árnyalása, a kérdőíves vizsgálat hipotéziseinek pontosabb meghatározása volt. A második lépés a kérdőíves vizsgálat volt, ahol a cigány származású tanulók vizsgálatával párhozamosan már kontroll csoporton is elvégeztük a kutatást. A vizsgált csoport tagjai hazánk olyan régiójában élnek, ahol a hátrányosító tényezők halmozottan vannak jelen: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ott is elsősorban kistelepülésen élnek, és valamennyien cigány származásúak. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja, milyen korábbi és jelenkori tényezők, momentumok, személyek segítik az előzőleg sikertelen iskolai pályafutás után a személyt, hogy újra tanulásra vállalkozzon. Célunk volt összegyűjteni az érettségihez köthető igényeket és további célokat, amelyek talán összefüggést is mutathatnak az életük korábbi momentumaival. Különös figyelmet szentelünk azoknak a személyeknek, akik valamilyen, de meghatározó hatást gyakoroltak az egyénre. Vizsgálatunk során feltettük a kérdést, hogy miért választják ezt a képzést, mit remélnek tőle? Szerettük volna tudni, hogy azok, akik felnőttként, esetleg több évnyi tanulás kihagyása után alkalmasnak érzik nehezített feltételek között az érettségi megszerzésére, miért nem szerezték azt meg korábban, tanköteles korban, a nappali iskolarendszerben. A kutatásunk a vizsgált kérdéseken keresztül szerezett tapasztalatokon túl még egy eredményt hozott. Világosan felvázolható, hogy a felnőtt korosztálynak szervezett esti és levelező tagozatos gimnáziumi képzés hatása háromirányú:

• hatása az egyénre: kulturális és társadalmi tőkéje gyarapodásával várható gazdasági növekedése is (munkát kap, előnyösebb munkakörbe kerül, az érettségivel lehetősége nyílik újabb, addig előle elzárt képzésekre stb.),
• hatása a társadalomra: mivel az érettségit megszerzett személy már saját családjára hat, megfogalmaz igényeket és elvárásokat saját (már meglévő) gyerekeivel kapcsolatban,
• hatása a cigányságra, mint populációra: mivel az esti/levelező tagozaton tanulók addigi élet- és iskolai karrierje igen hasonlít saját élet- és iskolai karrierjére. A tanulás, esetünkben az érettségi megszerzésének (remélt) hatásai közül nekünk, a vizsgálatot végzőknek a második és a harmadik tűnik izgalmasnak. A társadalmi hatás összetevői közül igazán fontosnak a családnak, a szülőnek, a gyermeknek a kulturális és társadalmi tőkéjének a gyarapodását tekintjük.

In 2001, some news informed us of the fact that in the county of Szabolcs-Szatmár-Bereg six evening schools had been started only for students of gypsy origin. The training was organized and carried out by Budakalász Secondary School with the help of the Ministry of Education, the Hungarian Gypsy Community and the PHARE. That piece of news aroused our interest, it was interesting and exciting for us, and the question was immediately put, what kind of similarities and differences could be between these students and those who have been attending the so-called mixed classes. We thought we should examine this phenomenon more thoroughly, therefore we chose it as the topic of our thesis. In our research, we concentrated on the secondary school training, the ancient form of the higher education.
For the sake of the effectiveness of the examination, we decided on the complementary use of the two main tendencies in the Hungarian gypsy research: the sociological and the anthropological approaches. We expected that the methods of both approaches and also the differences between them would assert. First, we interviewed 32 students who had attended gypsy classes. We reached these students for the interview by the snowball method, in which the starting points were our acquantainces studying in the class, the teachers and the minority leaders. The aims of the interviews were collecting information, making the questionnaires for the survey on the basis of the acquired information, shading the examination problem, defining more precisely the hypotheses of the survey. The aim of the examination was to reveal what former and contemporary factors, circumstances, people help the person start studying again, after a previously unsuccessful school career. Our aim was to collect the claims and the further aims concerning the final examination, which can be connected with the former circumstances of their life. We paid special attention to the people who had had a significant influence on the self. The second step was the survey where we made the research on a control group collaterally with the examination of the students of gypsy origin. At the organization of the control group, the schools of self-government in the county of Szabolcs-Szatmár-Bereg had to be taken into consideration. On the basis of the interviews, we chose as the aim of the survey to define who are the people who choose the evening school training as adults to obtain the final examination nowadays. And they do this, when the final examination is thought to be a social expectation, a ”political” aim, which also means that it is not (will not be) considered as privilege, as a qualification leading towards advantages as it has become common. Why do they choose this training? What do they expect from it? Do they need it to improve their professional qualifications or are they planning to continue their studies in the higher (university) education? We wanted to know why the people, who felt capable to obtain the final examination as adults, after spending years without studying, had not obtained it previously, at school age, in the day-school system. Mainly, the focus of our research was the motivation of the people who have chosen this educational form. While defining our aims, we put another question on the basis of the experience of the interviews: Is the social-economical situation of the students attending the evening school / correspondence course in the county of Szabolcs-Szatmár-Bereg different from the Hungarian average? The results and the experience of our research (can) draw the attention of the policy of education and of the local training organizers to the following result, amongst others: the evening school and correspondence course secondary school training organized for adults, has three influenes:

• its influence on the self: by the increase of his/her cultural and social capital, his/her economic growth is also expected (he/she will be employed, will be promoted to a better position, will have the possibility to take part in further trainings etc.)
• its influence on the society: as the person who has obtained the final examination has an influence on his/her own family, expresses his/her expectations connected with his/her children
• its influence on the gypsies as a population: as the life and the school career of the students attending the evening school / correspondence course is very similar to his/her own life and school career