Az értekezés célja, hogy a következő hipotézis mellett érveljen: (H) (a) Az elemzett elmélet-fragmentumok argumentációs szerkezete jelentősen eltér az ezen elméletek mögött meghúzódó metatudományos nézetrendszer által előírt normáktól, azaz nem teljesítik (TA)-t. Ugyanakkor az ezen nyelvészeti elméletekben ténylegesen alkalmazott érvelésmódok rekonstruálása azt mutatja, hogy a nyelvészek tárgytudományos tevékenységük során reflektálatlanul ugyan, de (TP) szellemében járnak el. (b) Az e nyelvészeti elméletekben ténylegesen alkalmazott érvelésmódok elemzéséből olyan tapasztalatok szűrhetők le, amelyek tudatossá tételével a nyelvészeti kutatómunka hatékonysága növelhető. Másképp fogalmazva: a metatudományos reflexió ezen módja konstruktív a tárgytudományos tevékenység szempontjából. (c) Ugyanakkor az ezen tapasztalatok alapján kidolgozott metodológia szükségképpen maga is folyamatos korrekció tárgya, azaz alkalmazása nemcsak a tárgy-, hanem a metatudományos tevékenység szempontjából is konstruktív.

(H)-t tehát nem kizárólag tudományelméleti érvekkel próbáljuk meg igazolni, hanem két esettanulmány segítségével is alá kívánjuk támasztani. Így megteremtjük annak az esélyét, hogy a tudományelméleti megfontolások, illetve a tárgytudományos elméletek elemzéséből leszűrt tapasztalatok folyamatos egymásra vonatkoztatásával elkerüljük azokat a veszélyeket, amelyeket egy a tudományos praxist figyelmen kívül hagyó metodológia alkalmazása magában hordoz. Therefore, we would like to demonstrate the following:

(H) (a) The argumentational structure of the analyzed theory-fragments significantly diverges from the prescribed norms laid down in the meta-scientific framework behind these theories; in other words, they do not fulfil (TA). At the same time the reconstruction of the techniques of reasoning actually employed by linguists shows that they operate during their object-scientific activities, without reflection, in the spirit of (TP). (b) From the analysis of the techniques of reasoning actually employed in these theories, experiences can be gained the conscious use of which the effectivity of linguistic inquiry could increase. That is, this kind of metascientific reflection is constructive regarding the object-scientific activity. (c) However, the methodology worked out on the basis of these experiences is inevitably the object of continuous correction, that is, its application is constructive not only from the viewpoint of the object- but also of the metascientific theorizing.

We will demonstrate (H) not only with arguments from the philosophy of science but also we will try to support it with the help of two case studies. This way, continuously correlating the metascientific considerations with the results gained by the analysis of object-scientific theories we provide an opportunity to avoid the hazards the application of a strongly normative methodology may lead to. Such methodologies can be characterized by the fact that they have been worked out solely on the basis of meta-theoretical considerations and that they disregard the practice of scientific research.