Nyelvtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóth Valéria)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D49
Doktori programok:
- Általános és alkalmazott nyelvészet
(programvezető: Dr. Kertész András) - Magyar és finnugor nyelvészet
(programvezető: Dr. Hoffmann István)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételSzabadon hozzáférhetőApproaches of cognitive linguistics and ontologies in lexicographic sense delineationThis dissertation explores the challenge of sense delineation from lexicographic, cognitive-linguistic and ontological perspectives. The dissertation's main argument is that sense delineation in WordNet and the theoretical advances in cognitive linguistics, especially in the implementation of Frame Semantics in the FrameNet database, can improve the process of sense delineation. In addition, the recent advances in lexicography can enhance the accessibility of the WordNet and FrameNet databases. Three experiments were conducted to test these theoretical arguments. The experiments assessed the influence of cognitive-linguistic, ontological and lexicographic approaches to sense delineation on university students' decoding and encoding performances in a dictionary consultation context. The experiments focused on the senses delineated by different language resources and the examples provided to represent them.
- TételSzabadon hozzáférhetőKollokationen im FremdsprachenunterrichtÉrtekezésemben a kollokációkat mint állandósult szókapcsolatokat vizsgálom az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés elméleti részében olyan kollokációs koncepciók bemutatására törekszem, amelyek a kollokációkat nyelvtanítási szempontból vizsgálták. Az egyes koncepciók bemutatása után a kollokáció fogalmának definiálását és egy német-magyar kontrasztív elemzést tűztem ki célul. Az elméleti részt követően a tanítási-tanulási folyamat három résztvevőjének vizsgálatára helyezem a hangsúlyt (tanuló, tanár, tananyag). Az értekezés harmadik fejezetében arra keresem a választ, hogyan történik a kollokációs kompetencia fejlesztése a kiválasztott három tankönyvcsaládban, amelyben a következő szempontokat vettem figyelembe: érzékenyítés/tudatosítás, olvasott szövegek és kollokációk kapcsolata, gyakorlófeladatok a tankönyvekben. A következő fejezetében egy tanári kérdőív segítségével igyekszem feltérképezni, milyen szerepet kapnak a kollokációk az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés utolsó fejezetében egy akciókutatás segítségével azt vizsgálom, hogy a kollokációk tudatos közvetítése a nyelvórán milyen hatással van a kollokációk produktív használatára. Az empirikus kutatások eredményei igazolják, hogy a kollokációk a nyelvtanulás elhanyagolt területének tekinthetők, hiszen a tankönyvek szókincslistái leginkább az egyedi szóalakok felsorolására korlátozódik, a szókincsgyakorló feladatok száma alacsony, a kollokációs kompetencia fejlesztésére kevés lehetőség nyílik. Az akciókutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a tudatos nyelvi fejlesztés, a kollokációk tudatosítása pozitívan hat a produktív kollokációs kompetencia fejlesztésére.
- TételSzabadon hozzáférhetőLe personnage : organisateur du récitA disszertáció a szereplők rendszerét vizsgálja Guy de Maupassant válogatott novelláiban. A narratológia terén A. J. Greimas aktánsmodellje, Ph. Hamon szemiológiai szereplőmodellje és G. Genette nézőpont-meghatározása szolgált elméleti keretül, míg a szövegnyelvészetet B. Combettes szövegkoherenciára vonatkozó elmélete és vizsgálatai képviselték. Az értekezés fő célkitűzése a szereplő fogalmának új szempontok alapján történő értelmezése az irodalmi elbeszélő szövegekben
- TételKorlátozottan hozzáférhetőAllegorie als Interpretationsschema – kognitiv poetische UntersuchungenÉrtekezésemben az allegóriát mint kognitív jelenséget vizsgálom, különös tekintettel a konstruálás, az analógia és a irodalmi sémák összefüggéseire az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság kialakulásában. A különböző retorikai és funkcionális-kognitív allegóriadefiníciók áttekintése után centrális jellemzőként emelkedik ki az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság. A konzisztens kétsíkúság kialakulását illetve az allegorikus értelmezés prominenciáját befolyásoló kognitív tényezők közül a konstruálás (Langacker 2008), az analógia (Thagard 1999; Gentner 1983; Holyoak & Thagard 1995) és az irodalmi sémák (Stockwell 2002) összefüggéseit a kognitív poétika (Bergs & Schneck 2013; Freeman 2007a; 2007b; Stockwell 2015) módszereit alkalmazva, két esettanulmányban és egy ezekhez kapcsolódó empirikus vizsgálatban veszem nagyító alá. Az esettanulmányok eredményei megerősítették a vizsgált kognitív tényezők konstitutív szerepét az allegorikus értelmezés prominenciájának és konzisztenciájának kialakulásában, ugyanakkor kiemelik a strukturális analógiák és az irodalmi sémák kiemelkedő konzisztenciateremtő szerepét az implikatív allegóriák esetében.
- TételSzabadon hozzáférhetőA Multi-perspective Analysis of Politeness in Syrian ArabicThis dissertation examines the metapragmatic conceptualizations, expression, and perceptions of politeness in Syrian Arabic, through the lens of the apology speech act. It shows that politeness has both language-specific and universal characteristics, that it is a discursively expressed co-constructed effort between speaker and hearer, and that perceptions of politeness among native speakers of Syrian Arabic in relation to the apology speech act are tied to contextual factors such as the (in)sincerity of the apology. Based on these findings, it is suggested that politeness facts in Syrian Arabic are best captured by third-wave politeness theories.