A népszavazás, mint a demokratikus hatalomgyakorlás egyik legfontosabb alkotóeleme, meghatározó jelentőséggel bír az ország és a társadalom szempontjából nézve. A rendszerváltás termékeként jelentkező intézmény jelentős változásokat hozott a politikai életben is, hiszen a pártok egymás közötti harcának eszközeként is tekinthetünk rá. 1989 óta többször is bebizonyosodott a sikeres és sikertelen kezdeményezések nyomán az, hogy a választópolgárok sok reményt fűznek a közvetlen demokrácia ezen formájához nézeteik érvényre juttatása céljából. Dolgozatomat a közvetlen és közvetett demokrácia összehasonlításával kezdem. Ezt követően szó lesz a népszavazásról, mint alapvető jogról. Meghatározásra kerül a népszavazás fogalma, annak alanya, tárgya, típusa, funkciója. Külön szerkezeti egységben bemutatom a népszavazás lefolytatására vonatkozó részletes eljárási szabályokat. A következő részben a népszavazás szabályozásának történetét mutatom be. Elsősorban az alkotmány, a két népszavazási törvény, és az ezekhez a jogszabályokhoz szervesen kapcsolódó alkotmánybírósági határozatok lesznek a főbb kiindulási pontok. Ez a rész átfogó képet ad arról, hogy hogyan módosultak a rendszerváltástól a hatályos szabályokig a népszavazásra vonatkozó rendelkezések. Az ezt követő szerkezeti egységben időrendi sorrendben kitérek a sikertelen kezdeményezések legtanulságosabb eseteire, s az ezzel összefüggésbe hozható alkotmánybírósági gyakorlatra. Az utolsó részben kerül taglalásra a Magyar Köztársaság területén eddig megtartott hat népszavazás a „négyigenestől” egészen a 2008-ban három kérdésben elrendelt népszavazásig.