A Körösök öntisztulóképessége a szabályozásukkal jelentősen lecsökkent. Ehhez hozzájárult az is, hogy a szabályozás következtében megváltozott a vízjárásuk. A nyári hónapokban a vízhozamok lecsökkennek, csökkentve a bejutó szennyezések degradációjának lehetőségét. Vizsgálataim során az Élővíz-csatorna valamint a békési szennyvíztisztító telep hatásait vizsgáltam különböző terhelések és vízhozamok mellett. Az elemzéseket az oxigénháztartási mutatókra, valamint a hosszirányú és keresztirányú diszperziós folyamatokra végeztem el. Az a -Rdatok feldolgozásához a HEC-RAS és a WQMCAL programokat használtam. A HECAS programmal a folyó hidraulikai tulajdonságait, paramétereit határoztam meg. A WQMCAL programmal a vízminőségi modellezéseket végeztem el, a HEC-RAS program által kiszámolt adatok felhasználásával. Elemeztem a folyó vízjárását. A Kettős-Körös vízjárása szélsőséges. A nagyvizek a tavaszi hónapokban következnek be. Kisvizek július- augusztus hónapokra tehetőek. A Kettős-Körös a szennyezésekre kisvízi helyzetben érzékeny. Vízminőségére, különösen az oxigénháztartási mutatóira jelentős hatással van az Élővíz-csatorna, mely hatása egészen a Hármas-Körösig kimutatható. A békési szennyvíztelep pontszerű szennyezőként, főleg szervesanyag és foszforterhelést jelent a folyónak. A szennyvíztelep hatása szintén a Hármas-Körösig érzékelhető, itt a Sebes-Körös hígító hatásának köszönhetően a vízminőségi paraméterek javulnak. A diszperziós folyamatok elemzésével következtettem a folyó vízminőségének érzékenységére. Meghatároztam, hogy az egyes szelvények mennyire érzékenyek a havária jellegű szennyezésekre. Meghatároztam a szennyvíztisztítótól adott távolságra lévő vízkivételi helyekhez érkező víz minőségét.

Összességében elmondható hogy a Kettős-Körös a terhelésekre kisvizek esetében a legérzékenyebb. Különösen a VO95 és VO99-es szelvények. A vízkivételi helyekre öntözés szempontjából nem érkezik szennyezett víz, ezért az öntözést csak a víz mennyisége akadályozhatja.