A szarvasmarha ágazat stratégiai szerepe ellenére tőkehiánnyal küzd, a műszaki feltételek elmaradottsága, valamint a nem megfelelő piaci kapcsolatok jellemzik, amelyek következménye a versenyképtelenség. Ennek orvoslása érdekében a gazdaságok többségének beruházásokat kell eszközölnie és ezzel egyidejűleg csökkentenie kell ráfordításait, melynek egyik formája a munkaráfordítások redukálása, amely a termelő-tevékenység szervezettségének javításával érhető el. Ez indokolja vizsgálati célomat, miszerint: a tejtermelő tehenészetek tevékenységének megfigyelésével és a kapott adatok elemzésével feltárhatom a szervezési tartalékokat. Dolgozatom elkészítéséhez négy Hajdú-Bihar megyei nagyüzemi tehenészeti telepet vizsgáltam, amelyek a megyeszékhelytől közel azonos távolságra helyezkednek el. Vizsgálataim elvégzéséhez különböző típusú munkahelyi szervezettség-vizsgálati módszereket alkalmaztam, amelyek kiterjednek a munkakörülményekre, az egyes munkaköröket betöltő dolgozókra, a munkahelyi tevékenységek elemzésére, a munkahelyi ösztönzés rendszerére, valamint a munkahely szociális légkörére. Eltéréseket figyelhettem meg a szervezési tevékenységek módjai és hatékonyságai között is. Márpedig ezek jó színvonala kedvező esetben a veszteségidők alacsonyabb voltában mutatkozik meg. A gazdaságok infrastrukturális körülményeinek, valamint munkaerő-ellátottságának vizsgálata mellett fontosnak tartottam felmérni dolgozók munkahelyi megelégedettségét, ezáltal motiváltságát. A vizsgálataim folyamán, valamint az adatok elemzése során olyan megállapításokhoz, következtetésekhez jutottam, amelyek más tehenészetek számára is hasznosíthatóak, ezért javaslom, hogy a kapott eredményeket, pozitívumokat vegye át a többi gazdaság is, ahhoz, hogy az esetleges, jelenleg még meglévő különbségek kiegyenlítődjenek. Az így elérhető hatékonyság-javulás bázisa lehet a későbbiekben a piaci pozíció megerősítésének, a tevékenység sikerességének.