A dolgozat célja, hogy a békés vármegyei oktatásügy mennyiségi és minőségi változásainak elemzésével feltárjuk a közoktatásügy fejlődésének történeti vonulatát és a vármegye példáján keresztül úgy mutassuk be ezt, hogy az egész országra vonatkozó állami és egyházi tendenciák mellett tükröződjön vissza a regionális értékek sajátossága is. A kutatás fontos összetevője a felekezetek szerepvállalása a különböző iskolatípusok működtetésében és a nemzetiségre vonatkozó statisztikák, központi dokumentumok, vármegyei tanügyi iratok feldolgozásával a szlovákság identitásáért folytatott küzdelmének megismertetése. A dolgozat szerzője a Trianoni békeszerződést követő húsz év neveléstörténeti törekvéseit teszi vizsgálatának tárgyává egy régió, Békés vármegye oktatásügyi helyzetének feltárásával, az iskoláztatás körülményeinek általános és sajátos jellemző vonásait kutatva. A témakifejtés fő vonulatát az elemi népiskolák, az elemi négy osztályát követő középfokú képzést adó polgári és a középiskolák, valamint a polgári vagy a középiskolák alsó négy osztályára épülő tanítónőképző és a „gyakorlatias jellegű középiskolák”, a felső kereskedelmi és a felső mezőgazdasági oktatás vizsgálata jelenti, mely iskolatípusokra jellemző adatokat önálló fejezetekben dolgozzuk fel. A feltáró munka során azért ezek az intézménytípusok kaptak prioritást, mert a kötelező elemi népiskola mellett ezek a közép és középfokú iskolák voltak a legelterjedtebb mindennapi iskolák, így - hipotézisünk szerint - az oda járó tanulók adataiból megfelelő következtetéseket lehet levonni a különböző társadalmi rétegekhez tartozó lakosság oktatáshoz fűződő viszonyáról és a vármegye iskoláztatási törekvéseiről. A téma feldolgozásánál a leíró jelleg mellett elméleti-elemző módszert alkalmazva, helyenként az összehasonlító metodika segítségével nem csak az intézetek egymással való összevetésére, de olykor országos kitekintésre is vállalkozunk. Annak ellenére, hogy a kutatás 80-90 évvel ezelőtti időszak történéseit vizsgálja, a téma feldolgozása rendelkezik aktualitással. Véleményünk szerint ugyanis nehéz sikeres oktatáspolitikai koncepciót kidolgozni, ha csak a jövő kihívásaira fókuszálunk és elmegyünk elődeink értékes tapasztalatai mellett. Ép ezért át kell értékelni a XX. század magyar pedagógiai törekvésekeit. Tanulni kell a múltból, ne próbáljuk újra felfedezni mindazt, amit évtizedekkel ezelőtt már alkalmaztak a magyar iskolákban. A jövő kérdéseire csak akkor tudunk megfelelő választ adni, ha a jelen ismereteit ötvözzük a múlt értékeivel és nem követjük el a régmúlt hibáit. Bátran kijelenthetjük, hogy a hazai oktatástörténet számos olyan értékkel rendelkezik, melyekre lehet támaszkodni napjaink iskolaügyében is.

The study aims to discover, by analysing quantity and quality changes, the historical perspective of public education and call the attention to special regional values through the example of Békés County in the light of the country-wide state and ecclesiastical tendencies. The researcher’s intention includes showing the various churches’ role in running different types of school and the Slovakian minority’s fight for preserving their identity, by the way of questioning statistics, central documents and the county’s educational files regarding the national groups. The author treats the tendencies of the history of education during the twenty years following the Trianon Treaty, with special regard to the general and specific features of schooling in Békés County. In the study’s central focus there is a general survey of the elementary people’s school, the urban and secondary schools following the four classes of basic education, and the teacher’s training and practical secondary education based on the urban or the lower four classes of secondary schools, as well as the upper-level commercial and upper-level agricultural education to which a separate chapter is devoted. The reason for the priority given to these types of institutions is that, beside the compulsory elementary people’s school, these secondary schools were the most prevailing every-day schools, thus in our hypothesis relevant conclusions can be drawn from the details of the students attending them about the attitude to education of the population ranking in different social groups and the schooling tendencies in the county. Beyond descriptions we authors have also applied theoretical–analysing methods, comparing in some cases the institutions not only with each other but with the relevant nationwide tendencies. The research is based on a general overview of the historical or education - historical literature. Though the research treats the events of a period taking place 80-90 years ago, the topic bears messages for today as well. In the authors' opinion it is difficult to elaborate a successful education-political concept if we focus only on the challenges of the future and easily pass our ancestors’ valuable experiences. This encourages us to revaluate the 20th century’s Hungarian pedagogical ideas. We need to learn from the past and don’t take pain to re-discover those used as early as decades ago in Hungarian schools. The issues of the future cannot be approached adequately unless we combine the up-to-date know-how with the values of the past and avoid repeating the old times’ failures. We dare to claim that our history of education has numerous values that may give solid ground as well for addressing the issues of the educational affairs today.