Ma már alig kérdőjelezi meg bárki, hogy a szüléshez társuló pszichiátriai zavarok – előfordulásuk gyakoriságánál és a család egészére kifejtett súlyos negatív következményeiknél fogva – kiemelkedő népegészségügyi problémának tekintendők. Ennek ellenére a betegség epidemiológiájával és prevalenciájával kapcsolatos vizsgálatok Magyarországon eddig alig történtek. Debrecenben és vonzáskörzetében a mi vizsgálatunk az első, amely a világszerte jól ismert Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) általunk kifejlesztett magyar változatával viszonylag nagyszámú mintán vizsgálja a gyermekágyi lehangoltság és a gyermekágyi depresszió előfordulását és kockázati tényezőiket. Vizsgálatunk két részből állt. Az első részben 725 nő töltötte ki az EPDS-t a gyermekágy 3. napján. A vizsgálat második részében a 725 nőből 300, 3-6 hónappal korábban szült anyának postán küldtük ki az EPDS-t és a Beck Depression Inventory-t (BDI). Magas válaszolási arány mellett 165 nőtől kaptunk vissza kitöltött teszteket. Elfogadásra javasolt új megállapítások: A gyermekágyi lehangoltság előfordulása Magyarországon nem magasabb, mint más országokban. Ezzel ellentétben, a gyermekágyi depresszió prevalenciája hazánkban kétszerese az irodalomban talált gyakoriságnak. A gyermekágyhoz társuló hangulatzavarok gyakoriságának alakulásában rizikótényezőt jelent a nő alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége, ha primipara, ha egyedül álló, ha koraszülése és/vagy műtétes szülésbefejezése volt, illetve, ha hozzátartozó nem segítette a vajúdás alatt és szülését szubjektíven nehéznek ítélte. A nemzetközileg használt és elfogadott EPDS tesztből magyar nyelvű kérdőívet készítettünk. A magyar teszt megbízhatóságát statisztikai próbákkal igazoltuk, így az a hazai diagnosztikában új elemként biztonsággal alkalmazható a gyermekágyi lehangoltság szűrésére és a gyermekágyi depresszió előrejelzésére. Magas a teszt szenzitivitása és specificitása. Azt is bebizonyítottuk, hogy a gyermekágy 3. napján fölvett EPDS teszt értékéből nagy biztonsággal előre jelezhető az, hogy a szülést követő 3-6 hónapon belül kinél alakul ki kóros hangulatzavar.

The postpartum depressive disorders – by reason of the huge number of prevalence and serious negative consequences – are the significant medical problems. Despite the high health risk for both mother and child associated with postpartum disorders, valid data on the epidemiology of postpartum diseases remain scarce in Hungary and findings with respect to postpartum depressive problems are completely lacking. In Debrecen and its district our study is the first, which investigates the prevalence and risk factors of postpartum mood disorders in a large number of participants with the Hungarian version of the Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS). The aims of the study are to identify the socio-demographical and obstetrical risk factors connected with the maternity blues and the postpartum depression. Our research consists of two parts. In the first part 725 volunteers complete the EPDS and our questionnaire on the third day of postnatal period in the maternity unit. In the second part of the study 165 participants received the letter with EPDS and the Beck Depression Inventory (BDI) between the 3rd and 6th months after their delivery. The new findings The prevalence of the maternity blues is not higher than in other countries. The prevalence of the postpartum depression, however, is twice as frequent in Hungary than in the literature. The serious risk factors connected to the development of postnatal mood disturbances are as follows: - low educational level and unemployment of the mother, -if the mother is primiparous and single, -if she has the premature delivery or/and operative birth, -if she judges her delivery hard - if she gives birth to her child without her partner. We developed a Hungarian version of the worldwide used and well-known EPDS. We verify the reliability of this new Hungarian form with statistical analysis, so this could be used to screen the depressive disorders connected to the childbearing. The test’s sensitivity and specificity are high. We also verify that the EPDS score on the third postnatal day could estimate which mother has a risk connected to the development of postpartum depression 3-6 month after the birth.