A disszertáció a néger vallásos tapasztalat ábrázolásmódjait vizsgálja meg négy XIX. századi afroamerikai regényben: Harriet E. Wilson Our Nig (1859), Hannah Crafts The Bondwoman’s Narrative (1855-59?), Frances E. W. Harper Iola Leroy (1892), és Pauline E. Hopkins Contending Forces (1900) című művében. A négy szöveget két irodalmi műfaj, a családregény és a rabszolgaregény szempontjából, valamint az afroamerikai vallással kapcsolatos kortárs kritikai nézetek, illetve Rene Girard a szentről és az erőszakról alkotott felfogása alapján elemzem. A dolgozat arra kíván választ kapni, hogy ebben a négy esetben a vallásos hit szövegbeli ábrázolását vajon milyen mértékben befolyásolta 1) a műfaji hagyományokhoz való ragaszkodás; 2) az afroamerikai világkép; és 3) a történelmi meghatározottság: nevezetesen a kényszerű rabszolgaság és a faji elnyomás. Más kritikusoktól eltérően (pl. Houston A. Baker Jr.), akik a két utóbbi regényben a fekete keresztény hitet csupán a fehér vallásos elképzelés utánzásának tekintik, arra a megállapításra jutok, hogy az említett szövegekben önálló és jól körülírható afroamerikai vallásosság jelenik meg. Az első fejezet a családregénnyel és az amerikai polgárháború előtt íródott két regénnyel foglalkozik. Nina Baymnak a „női regény”-ről alkotott definíciójából kiindulva a fejezetben megvizsgálom a vallásos hitnek a fehér családregényben megjelenő ábrázolásmódját meghatározó ideológiai következtetéseket és következményeket, és összevetem velük a két afroamerikai regényt. A fejezetben amellett érvelek, hogy az Our Nig című regényben nem teljes a megtérés, és a főszereplő csak az olvasói szimpátia elnyerése érdekében tetteti a vallásosságot. A The Bondwoman’s Narrative című regényben pedig az egyes házak, ahol a főszereplő megfordul, olyan családi tablókként szolgálnak, melyek segítségével a narrátor a rabszolgaság intézménye és a vallásos hit összeegyeztetésével kapcsolatos különböző erkölcsi megfontolások eredményeit mutatja be. A második fejezet a rabszolgaregényekben használt hitelesítő eszközök vizsgálatával indul, melyek célja, hogy meggyőzzék a fehér olvasót az elbeszélés hitelességéről, majd amellett érvelek, hogy a vallásos hit ábrázolásmódjait is egy ilyen hitelesítő stratégiának tekinthetjük. A vallásos hit hitelesítő stratégiaként történő olvasata a romantikus rasszizmus ideológiájának egymástól eltérő használatát mutatja a négy regényben. Leginkább a Contending Forces című regénynek sikerül megingatnia a fehérek között elterjedt elképzelést, mely szerint a feketék természetüknél fogva babonások, és gyermeteg módon viszonyulnak a vallásos hithez.
A harmadik, leghosszabb fejezet foglalkozik a vallástudományi szemponttal. Irodalmi használatra továbbfejlesztem és a négy regényre alkalmazom Theophus Smithnek a megidéző kultúráról alkotott elméletét, amely azt feltételezi, hogy az afroamerikai nézőpont hatással volt az európai típusú kereszténység kultúrateremtő, vagy kultúramegidéző erejére. A nézőpont kitágítása illetve a fekete kereszténység és a fehérek arról alkotott felfogása közti különbség kikristályosítása céljából tárgyalom Rene Girard elméleteit a fejezet második felében, és a fejezet első részéhez hasonlóan itt is Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója c. regényét használom ellenpéldaként. A feketék történelmi helyzete és a Girard felfogásában központi szerepet játszó feltételek alkalmazhatóvá teszik a bűnbakeffektusról alkotott tételét a tizenkilencedik századi észak-amerikai helyzetre. Mindkét vallási nézőpontban központi szerep jut a majdnem-fehér mulatt alakjának: Smith elméletével összhangban a mulatt az afroamerikai spiritualitás képviselőjeként értelmeződik, míg Girard szemszögéből a mulatt a mimetikus vágy megjelenítéseként értelmezhető. A negyedik fejezet a konkrét bibliai alakzatokkal foglalkozik, melyek a négy regényben szerepelnek: a szenvedő szolga és a vándorlás a pusztában. Ezeket az alakzatokat összevetem a családregényben és a rabszolgaregényben történő alkalmazásukkal, hogy megvilágítsam a négy szöveg alakzatai közti hasonlóságot, és azt, hogy az utóbbi hogyan fedi fel az ezen alakzatok műfaji alkalmazása mögötti faji és nemi előítéleteket. A disszertáció végső megállapítása szerint bár ez a négy regény különféle személyes válaszokat ad a vallásos hittel kapcsolatos kérdésekre, több hasonlóságot is találunk bennük, ilyen többek között Jézus alakjának a fehér regényektől eltérő értelmezése. The dissertation explores portrayals of black religious experience in four nineteenth-century African American novels, Our Nig (1859) by Harriet E. Wilson, The Bondwoman’s Narrative (1855-59?) by Hannah Crafts, Iola Leroy (1892) by Frances E. W. Harper, and Contending Forces (1900) by Pauline E. Hopkins. The four texts are examined from the perspectives of two literary genres, the domestic novel and the slave narrative, as well as from the standpoints of a contemporary theory on African American religion and Rene Girard’s ideas on violence and the sacred. The objective is to analyze the extent to which 1) adherence to generic conventions, 2) an African American worldview, and 3) historical factors such as involuntary servitude and racial oppression influenced the portrayals of religious belief in these four texts. It is maintained that, in contrast to critics such as Houston A. Baker Jr. who see black Christianity in the two later novels as purely imitative of white beliefs, a separate and definable African American spirituality is portrayed here. The first chapter deals with the domestic novel and the two antebellum texts. Using Nina Baym’s definition of “woman’s fiction” as a starting point, the chapter first examines the ideological implications behind the portrayals of religious belief in white domestic fiction and then assesses the tow novels against these findings. It is argued that the religious conversion in Our Nig is incomplete and the protagonist’s piety feigned at the end in order to garner reader sympathy. In The Bondwoman’s Narrative, the series of households the protagonist encounters are read as domestic tableaux, each one displaying the results of differing moral choices in reconciling slavery and religious belief. The second chapter begins by examining the authenticating devices used in the slave narrative to convince white readers of the narrative’s reliability and proposes adding portrayals of religious belief to the list of authenticating strategies. Analysis of religious belief as an authenticating device in the four novels shows an uneven use of the ideology of romantic racialism among them. The most successful is Contending Forces, which manages to subvert this white belief that blacks are naturally superstitious and possess a child-like inclination to religious faith. The religious studies perspective is treated in the longest chapter, the third. Theophus Smith’s theory on conjuring culture, which hypothesizes an African American perspective brought to bear on Euro-Christianity in order to create, or conjure, culture, is developed and refined for use on literary texts and then applied to the four novels. To gain a second perspective and thus crystallize the differences between black religion and white perceptions of them, Rene Girard’s theories are discussed in relation to the novels in the second half of the chapter, with Harriet Beecher Stowe’s Uncle Tom’s Cabin serving here, as in the first half, as a counter example. The similarities in the historical circumstances blacks faced and the conditions Girard identifies as central to his ideas make his theory on the scapegoat effect applicable to the situation in North America in the nineteenth century. A major role is accorded to the figure of the near-white mulatta in both religious perspectives: in respect to Smith’s theory the mulatta is read as a representation of African American spirituality, while from Girard’s standpoint she is read as a sign of mimetic desire. The fourth chapter takes up specific biblical configurations employed in the four novels, the suffering servant and the wilderness experience. These are compared to their application in the domestic novel and the slave narrative in order to illuminate commonalities in the four novel’s configurations and how the latter then expose racial and gender biases in the generic use of these configurations. The dissertation concludes that, although the four novels present a variety of personal responses to the question of religious belief, they do share a number of characteristics, including a different understanding than white novels in how Jesus is configured.