Urbanizációs hatás vizsgálata ászkarák együtteseken (Isopoda: Oniscidea): esettanulmányok magyar és dán GlobeNet vizsgálatokból

Absztrakt

A városiasodás szárazföldi ászkarák együttesekre gyakorolt hatásait vizsgáltuk két európai városban, Debrecenben (2002, 2004), és a dániai Sorø-ben (2004, 2005). A vizsgálatok során a GlobeNet mintavételi módszert alkalmaztuk, amely a városok alapvető strukturális hasonlóságát veszi alapul: természetközeli erdőterület a városon kívül („erdő"), városperemi zöldövezet („szuburbán") és a sűrűn beépített városmag („városi park”). Az Isopoda együttesek a talajcsapdákban nagy össz-egyedszámmal (Debrecen: 2002: 9003, 2004-ben 9841; Sorø-ben 2004: 99569, 2005-ben 30439), de alacsony fajszámmal (max. 6 faj) voltak jelen mindkét városban. Nem- vagy csak minimális különbség mutatkozott az egyes élőhelytípusok fajösszetételében. Élőhelytípusok összevetésekor általában a városi parkban mutatkoztak a legnagyobb Isopoda egyedszámok, míg az erdőben a legalacsonyabbak. A fajok dominancia sorrendjében jelentős eltéréseket tapasztaltunk. A zavartabb élőhelyeken (szuburbán és park) elsősorban a kozmopolita és tág toleranciájú fajok (pl. Porcellio scaber vagy Trachelipus rathkii) domináltak, az erdei területeken a szűkebb elterjedésű fajok részesedése is számottevő volt. Az Isopoda diverzitást elsősorban a jelentős egyedszámmal megfogott domináns kozmopoliták és európai generalista fajok határozták meg, az együttesek ennek megfelelően igen egyenetlen struktúrát mutattak mindkét városban, függetlenül a városiasodás (beépítettség) mértékétől. Az ászkák szezonális aktivitását tekintve elsősorban az egyes fajok ra vonatkozó mintázatok érdemelnek említést. Ezek alapján jól látható, hogy pl. a Sorø –ben fogott domináns fajok (egyenként) a parki és szuburbán területen igen hasonló felszínaktivitási mintázatot mutattak, szemben az erdei populációkkal. Az ivararányokra vonatkozó vizsgálatok egyöntetűen nőstény dominanciát mutattak az egész éves összesítésekben, ám szezonális lebontásban érdekes mintázatbéli különbségek tárultak fel az ivarok között: a hímek aktivitása általában tavasszal-kora nyáron csúcsosodott ki, míg a nőstények ettől eltérő mintázatot mutattak. Az ivarok közti szezonális aktivitási eltérések valószínűleg a szaporodással függnek össze.

The PhD dissertation contains results on the effects of urbanization on Isopod assemblages of two European towns – Debrecen, Hungary (2002, 2004) and Sorø, Denmark (2004, 2005). Sampling design was based on GlobeNet theory and methodology stating that cities show similarities in their structure. Hence three major areas are distinguished: remnants of native forest outside the city („forest”), a peri-urban residential zone („suburban”) and a dense city core („urban park”). Total Isopoda capture proved low spedies richness (max. 6 species) while showed great abundances of woodlice in both towns (Debrecen: 2002: 9003 individuals, 2004: 9841; Sorø 2004: 99569, 2005: 30439). Species compositions were very similar among areas. Higher Isopoda abundances were found in urban and suburban areas than the forests. Great dfferences occurred in species dominance ranks among areas. Cosmopolitans and generalis species (e.g. Porcellio scaber and Trachelipus rathkii) were abundant in the urban park. Forest areas harboured also a considerable amount of isopods more specialized species (e.g. Trachelipus ratzeburgii, Porcellium collicola). Diversity of isopods was largely biased by abundance of dominant species rather than species richness. Therefore, assemblage structure was greatly uneven in both towns, regardless to the level of urbanization. Seasonal activity diagrams showed species-specific patterns in each assemblage. This also proves, that seasonal surface activity of dominant species was generally similar in disturbed areas (urban, suburban) compared with the forest populations. A study on sex ratio showed clear female dominance in each isopod population every year in both towns. Seasonal activity patterns, however, revealed interesting differences between females and males. Male woodlice activity was generally high est in spring- early summer periods while females did not show similar pattern to that. We explain this as a reproduction driven surface activity for the males which decreases after mating, but accelerating female activity at the same time.

Leírás
Kulcsszavak
urbanizáció, urbanization, ászkarákok, GlobeNet, talajfauna, woodlice, GlobeNet, fauna, soil
Forrás