Az elmúlt kétszáz év és egyben korunk egyik nagy szégyenfoltja, hogy országunk legkiválóbb matematikusának, Bolyai János nevének említésekor csak nagyon kevesen kapják fel a fejüket. Életével kapcsolatban gyakran téves megítélések láttak napvilágot, matematikai munkásságát pedig legfeljebb nagyvonalakban –vagy még úgy sem- ismerték. Ez a dolgozat, ha nem is a teljesség igényével lép fel, de az apró részletekben megbújó ismeretekkel próbál betekintést nyújtani Bolyai János életpályájáról. Nehéz és rögös életútja alatt rendkívüli kincsekkel gazdagította a természettudomány világát, melyekre méltán lehetünk büszkék. Dolgozatomat elsősorban olyan középiskolás diákok figyelmébe ajánlom, akiket komolyabban érdekel Bolyai János élete és matematikai munkássága. Ezt azért is tartom fontosnak, mert a mostani középiskolai tankönyvek csak elvétve említik meg nevét, holott ő volt az a kiváló elme, aki már 21 évesen megalkotta a Tér Tudományát, mellyel kaput nyitott a modern tudományoknak. Nekünk, matematika tanároknak, egyik feladatunk, hogy beszéljünk róla, arról az emberről, aki fáradhatatlanul küzdött egy szebb és jobb világ megalkotásáért, aki örömét lelte a matematikai tételek felfedezésében, és akire méltán lehetünk büszkék az egész világon. Dolgozatom négy fejezetet tartalmaz. Az I. fejezetben Bolyai Farkas és Bolyai János leveleiből ragadtam ki szemelvényeket, melyek főképp matematikai problémákat vetnek fel. Ezek segítségével próbálom bemutatni, hogy hogyan terelgette Bolyai Jánost édesapja a matematika irányába. A II. fejezetben Bolyai János fő művéről, az Appendixről esik szó, annak rövid áttekintéséről és fogadtatásáról. A III. fejezetben a domáldi évek matematikai kutatásaival foglalkozom, azon belül is Bolyai János egy másik nagy művéről, a Responsioról esik szó. A IV. fejezetben a betegségekkel küzdő Bolyai Jánost mutatom be, aki újra hozzálát a tudományos kutatásokhoz.