A fertőzések következtében a szervezetbe jutó patogének az immunrendszer sejtjeit többféle patogén asszociállt molekuláris mintázatot (PAMP) felismerő receptoron keresztül is aktiválhatják. Ezek egyik legjelentősebb csoportját alkotják a Toll-szerű receptorok (TLR). Kísérleteinkben emberi monocitákból előállított, funkcionálisan eltérő CD1a- és CD1a+ altípusokra szeparált dendritikus sejtek (DS) Toll-szerű receptorokon keresztüli aktiválásának hatásait vizsgáltuk. A sejteket a Toll-like receptor-3 (TLR3) virális duplaszálú RNS-t mimikáló mesterséges ligandumával (POLY (I:C)) és Toll-like receptor-4 (TLR4) bakteriális eredetű lipopoliszaharid ligandumával (LPS) aktiváltuk. A DS aktiváció mértékét sejtfelszíni érési (CD83, CCR7) molekulák megjelenése és a termelődő citokinek (TNF-α, IL-12, IL-10, IL-6) koncentrációja alapján hasonlítottuk össze. Eredményeink szerint a CD1a+ sejtek mindkét aktivációs hatásra jobban aktiválódtak, mint a CD1a- sejtek: több, az immunválasz további lefolyását alapvetően meghatározó IL-12, TNF-α, és IL-6 termelésre voltak képesek. A CD1a- sejtek LPS hatására viszont több „gátló” IL-10-et termeltek. Az eltérések magyarázata céljából vizsgáltuk az aktivációs jelpályák elemeinek különbségét is a két DS populációban. Valós idejű Q-PCR segítségével kimutattuk, hogy a TLR3 mRNS expresszió magasabb a CD1a+, mint a CD1a- sejtek esetében. Ez megmagyarázhatja a POLY (I:C) esetében tapasztalt aktivációs különbséget. A CD1a- sejtek viszont nagyobb mértékben expresszálják a TLR4 mRNS-t, mint a CD1a+ sejtek, ami felveti, hogy ennél a jelpályánál egyéb hatások is közrejátszhatnak a CD1a+ sejtek hatékonyabb aktivációjában. A LPS receptor összetett receptorkomplexéhez tartozó LPS-kötő fehérje (LBP) mRNS-ét nem tudtuk detektálni egyik populációban sem. A CD14 receptor kifejeződésében viszont találunk eltéréseket a CD1a- és CD1a+ sejtek között. A sejtfelszíni CD14 alacsony szintű jelenléte csak a CD1a- sejteken volt kimutatható, és ezek a sejtek képesek az oldott CD14 (sCD14) nagyobb mértékű termelésére is. Mivel a bakteriális és virális fertőzések gyakran együtt vannak jelen a szervezetben, ezért vizsgáltuk a két TLR egymásra hatását is. Bakteriális LPS hatására a TLR3 mRNS expresszió fokozódik a CD1a+ sejteken. Viszont a TLR4 mRNS expresszió mindkét populációban lecsökken az LPS és a POLY (I:C) hatására. A DS alpopulációk különböző ingerekre adott eltérő válaszadási képességének megismerésével kedvező feltételeket teremthetünk a jövő korszerű vakcináinak előállításához.