A nehézfémek élettani és ökológiai hatásai és megismerése nagy jelentőséggel bír modern, környezettudatos világunkban. A nehézfémionok a gyakorlati életben, a szervezetünk működésében és a környezetünkben egyaránt előfordulhatnak. Alkalmazzuk őket az iparban, a gazdaságban, a mezőgazdaságban, az élőlények a különböző élettani folyamatainak szabályozására és működtetéséhez. Jelentőségük igen nagy, mind a növény-, mind az állatvilágban egyaránt, az emberi szervezetet is beleértve. Toxikus és nem-toxikus hatásaiknak ismerete nem csupán saját védelmünk érdekében fontos, hanem a minket körülvevő környezet érdekében is. A természet, melynek részei vagyunk mindannyian, kölcsönhatásban van velünk, és ha károsítjuk, szennyezzük akkor, a negatív hatások visszahatnak ránk. Ezért a fő cél a megismerés és a tudatos gondolkodás. A nehézfémek gondatlan felhasználásával az egész ökoszisztéma komoly sérülését idézhetjük elő. A harmadik évezred hajnalán a toxikus anyagok, hatások megismerése és feltérképezése nélkülözhetetlen feladat. Elengedhetetlen feladata ez úgy a biológusnak, politikusnak, mint ahogy a hétköznapok egyszerű emberének is. Megfelelő ismeretekkel, felhasználásukkal a gazdaság, az ipar fellendítése és a környezetünk védelme egyaránt kivitelezhető. A nehézfémekkel az iparban és a gazdaságban elsősorban a mezőgazdaságban és a kőolajhoz köthető iparágakban találkozunk. A növények számára szükséges koncentrációjuk megismerését követően megfelelő trágyák, tápszerek előállítása lehetséges. Az iparban gyakorlati felhasználásuk a mindennapi életben használt eszközök előállításában jelentős. Az élőszervezetekre gyakorolt hatásuk a pozitív serkentő funkciók mellett, káros élettani hatások formájában is megnyilvánulhat. Hiányuk, túladagolásuk toxikus tüneteket okoz. Mutációk, morfológiai változások, különböző élet- és sejtfunkciók leállása, kóros élettani változások a probléma meglétét jelzik.
Mivel a nehézfémek jelentős szerepet játszanak az olajiparban és az ehhez köthető iparágakban, ezért úgy éreztem, hogy komoly figyelmet kell szentelni a témának. Hiszen ezen iparágból származó anyagok, tárgyak a mindennapjaink megszokott részét képezik és gyártásuk során keletkező melléktermékek, szennyező anyagok nagyban tudják befolyásolni mindennapi életünket, tevékenységeinket. A méréseink által kapott eredmények remélhetőleg képet tudnak adni a minket és a környezetünket érő hatásokról. Ezek az ismeretek mind a tudásunk bővítését és egészségünk, környezetünk megőrzését teszi lehetővé.

A vizsgálatok során a különböző fejlődési fázisban lévő fehér mustárnövényeken végeztünk kísérleteket az olajipari szennyvizek és a nehézfémek toxikus hatásainak megismerése érdekében. A kapott eredmények remélhetőleg tükrözik majd a felhasznált elemek élettani hatásait az eltérő fejlődési stádium függvényében. A kísérletek során alkalmazott fehér mustárnövények (Sinapis alba L.) és a spenót (Spinacia olevacea L.) megfelelően prezentálják a szennyvíz és nehézfémek élettani folyamatokra gyakorolt hatásait. A fő célunk, hogy egy összehasonlító képet kapjunk a szennyvíz és a kontrollként használt különböző koncentrációjú nehézfémion oldatokról (kadmium, ólom, cink), ezáltal következtetve a szennyvíz nehézfémion összetételére. Az általunk alkalmazott módszer a csíranövényteszt. A tesztek lehetővé teszik a növények életének és fejlődésének, folyamatainak esetleges mélyrehatóbb megismerését. A növénykísérletek előnye a gyors, a nagyszámú és a nagy mennyiségű vizsgálat kivitelezhetősége, illetve az olcsó megvalósítás is egy fő szempont volt a választásnál. Vizsgálatainkkal az ipar és az agrárium számára értékelhető és felhasználható eredmények kaphatóak, melyek felhasználásával az olajipar szennyvíztisztításának hatékonyságára lehet következtetni és a növénytermesztés módszereinek, alapanyagainak fejlesztéséhez és módosításához adhatnak segítséget. A vizsgálataink során három nehézfémionnal és a nyírbogdányi petrolkémiai eredetű szennyvízzel végeztünk kutatásokat. A vizsgált nehézfémek: az ólom (Pb), kadmium (Cd), és a cink (Zn). Vizsgáltuk a különböző koncentrációval kiváltott élettani hatásokat, elsősorban a csíranövények gyökér- illetve szárhosszára vonatkozóan. A kísérletek során három nehézfémion koncentrációval dolgoztunk és három napos vizsgálatokat végeztünk, amely során eltérő napokon kapták meg a növények a nehézfémes kezeléseket, ennek köszönhetően más-más fejlődési stádiumban lehetett felhasználni őket. Azért pont erre a három fémionra esett a választás, mert a petrolkémia által előállított termékekben bizonyítottan jelen vannak, legyen az kenőanyag, festék, felületkezelő anyag vagy bármilyen típusú adalék.