A XXI. század elejének forgatagában, a gyakorló jogász évről-évre újabb és újabb jogintézményekkel és jogi megoldásokkal találkozik. Hiszen a jog állandó önmozgásban van, melynek kapcsán arról a jól ismert jelenségről van szó, hogyha egyszer a jog valamit a szabályozási körébe von, akkor attól csak igen nehezen szabadul. Ilyenkor egy szabályozási tárgyat kiragadva elkezdjük a gyökereket kutatni, ahonnan eljutunk egy izgalmas kihívásig, a joggyakorlatban még ki nem forrott feladatok megismeréséig. Olyan elvárásokról van szó, amelyek politikai rendszertől és időtől függően befolyásolják a működőképességet, a tevékenységet.

Ez a kutatás különösen aktívvá válik akkor, amikor új törvény születik. Így napjainkban az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvények tekinthetők olyan ihlető forrásnak, amelyek e dolgozat kimunkálásához vezettek.