A dolgozat témája az élet és a halál kérdésköre, az élet kezdetén, illetőleg annak végén felmerülő alkotmányjogi problémák. Az abortusz és az eutanázia emberi jogi dilemmái kétségtelenül végletesen ellentétes álláspontok ütközőzónái. Az emberi létezést alapjaiban meghatározó kérdésekről mindenkinek van véleménye, életkorra, nemre, vallásosságra, iskolázottságra, adott kultúrkörhöz való tartozástól függetlenül. E felfogások rendkívül széles skálán mozognak, egyrészük kölcsönösen kizárják egymást. A kompromisszum keresése a végtelenségig elnyújtható, azonban a szemben álló nézetek társadalmi egyeztetés, morális vita útján eldönthetetlenek. Az élethez való jog határterületei a társadalmi és morális megosztottságon túl, a jogi érvelés klasszikus nehéz eseteit képezik, felvetve az alkotmányértelmezés és alkotmánybíráskodás több alapkérdését is. Minden oldalon erős meggyőződések csapnak össze az élet kezdetével és végével kapcsolatos rendelkezések kapcsán. Az Alkotmánybíróságnak azonban nem feladata az ellentétes nézetek összebékítése, kompromisszumos megoldás találása, hanem sokkal inkább az, hogy meggyőzően kimutassa, hogy az alkotmány tartalmából és jogelveiből mi következik az adott kérdésre nézve s hogy ennek megfelel-e valamelyik rivális nézet. Dolgozatomban alkotmányjogi nézőpont képviseletére törekszem, az erkölcsi, morális szemlélet mellőzésével, annak tudatában, hogy ez rendkívül nehéz vállalkozás, majdhogynem lehetetlen.