A fogyasztókért vívott harc szabályait, a tiltott magatartásformák és eszközök rendszerét az állam versenyjogi szabályok lefektetésével rögzíti. A versenyjog közvetlen célkitűzése a tisztességes gazdasági verseny, mint közérdek védelme; ám a tisztességes verseny oltalmazásán keresztül közvetett módon a tisztességes verseny potenciális nyerteseit, ugyanakkor a tisztességtelen verseny potenciális veszteseit, a fogyasztókat is védi. E ponton kapcsolódik össze versenyjog és fogyasztóvédelem. A versenyjogi fogyasztóvédelem szabályrendszere által biztosított a tiszta versenyhez fűződő közérdek, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, piaci magatartások áldozatai, vagyis a fogyasztók, illetve közvetett módon a tisztességes versenytársak védelme.

A dolgozat mind elméleti, mind gyakorlati megközelítésben megkísérli bemutatni a verseny tisztasága felett hazánkban őrködő Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi tevékenységét, továbbá a versenyjogi fogyasztóvédelem, különösképpen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közösségi és magyarországi jogi szabályozásának fejlődését, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseit, illetve annak GVH általi alkalmazásának tapasztalatait.

A Gazdasági Versenyhivatal felállításától fogva folytonosan változó jogszabályi és gazdasági környezetben végzi tevékenységét. A GVH tevékenysége nem korlátozódik a versenytársak magatartásának figyelemmel kísérésére, illetve versenyellenes tevékenységük szankcionálására, a fogyasztói érdekek védelme legalább akkora hangsúllyal bír. Természetesen a fogyasztói érdekeket a GVH más fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságoktól eltérő megközelítésben vizsgálja, mégsem állítható, hogy közömbös lenne az egyes fogyasztókkal szemben. Bár feladata elsődlegesen nem az egyes fogyasztókat ért sérelmek kiküszöbölésére és a jogsértés szankcionálására irányul, közvetett módon a fogyasztói érdekeket sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésből minden fogyasztó profitálhat.

A jogszabályi környezet 2008. szeptember 1. napjától jelentősen megváltozott, jelentős mértékben módosítva a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos szabályokon. A UCP irányelv maximum harmonizációja folytán egy egészen új, az egész közösségen belül egységes rendszere valósult meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni jogi szabályozásnak. Az új szabályok megjelenése mellett merőben új eljárási rend került kialakításra az Fttv. alapján. Az új szabályok szerinti új eljárás, a feladatok és hatáskörök több hatóság közti megosztása komoly feladatot rótt a hatóságokra: rendkívül gyorsan ki kellett alakítaniuk az egyes gyakorlatok megítélése szempontjából irányadó joggyakorlatot. Az Fttv. hatály lépése óta már több mint egy év telt el, és megállapítható, hogy mára valamennyi érintett hatóság – így e dolgozat alanya, a versenyhivatal is – „beletanult” a UCP szabályokba, és a magas szintű fogyasztóvédelem megvalósítását célul kitűző irányelv implementált szabályai mentén hatékonyabban, eredményesebben, összehangoltabban tudnak fellépni a vállalkozások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben.

A dolgozat vizsgálja a GVH fogyasztóvédelmi téren kifejtett tevékenységének lényeges kérdéseit, felépítését, feladatkörét, bemutatja a fogyasztói döntéshozatal fázisait és befolyásoló körülményeit, a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos ügyekben alkalmazott GVH alapelveket. Áttekinti a közösségi és hazai jogfejlődés fontosabb állomásait, így a UCP irányelv magalkotásának hátterét, az irányelv felépítését, szakirodalomban megfogalmazott kritikáját, továbbá szól az irányelv hatályba lépése előtt irányadó tagállami modellekről, és a fogyasztóvédelmi versenyjog hazai fejlődéséről. Kitér a UCP irányelv implementálásával kapcsolatos feladatokra, és részletesen elemzi a GVH eljárásnak alapját képező Fttv. hatályos szabályait, valamint a GVH korábbi időszakból származó és legújabb kori joggyakorlatát, annak érdekében, hogy betekintést nyújtson a mindennapjaink részévé váló kereskedelmi gyakorlatok hatósági kontrolljának, a fogyasztói érdekek közérdek-orientált védelmének működésébe.