Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon szükség van-e a mai magyar nyugdíjrendszer reformjára? Ehhez azonban ismernünk kell a nyugdíjrendszer helyét, hogy mire alkalmas, milyen részekből tevődik össze és mik a főbb paraméterei. A dolgozat következő részében összehasonlítom a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszert, majd Magyarország nyugdíjrendszerének kialakulásával folytatom. A történeti áttekintés során eljutunk az 1880-as években jellemző baleset- és betegbiztosításától egészen az 1997-1998. évi nyugdíjreformig. Ahogyan majd kiderül, ez egy nagyon fontos mérföldkő volt a magyar nyugdíjrendszer történetében. A reform ugyanis érintette a nyugdíjkorhatárt, a munkáltatói járulékokat; a legfontosabb lépés azonban a tőkefedezeti rendszer bevezetése volt. Részletesen leírom miért volt szükség a reformra, mik a főbb okok, illetve milyen részekből állt. A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás további reformok meghirdetését tette szükségessé. Ezzel eljutunk a mai magyar nyugdíjrendszerhez, amelynek legfontosabb problémáit külön-külön igyekszem bemutatni. A dolgozat utolsó részében a gazdaságpolitikai és demográfiai kihívásokkal, a járulékfizetési és igazságossági problémákkal, illetve az államadósság és a nyugdíjrendszer kapcsolatával foglalkozok.