Az ökogazdálkodás alapgondolata az, hogy az értékes szerves anyagokat zárt körfolyamatban hasznosítsa újra meg újra. Monokultúra helyett a növénytársításokat helyezi előtérbe. Az ökológiai növénytermesztés alapelvei: 5.1. a megfelelő termőhely választás Ahhoz, hogy növényeinknek megadjuk az esélyt az egészséges fejlődéshez fontos, hogy optimális körülményeket biztosítsunk számukra. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott fajnak alkalmazkodnia kell a termőhely talajtani, domborzati, és éghajlati viszonyaihoz, ugyanakkor ellenállónak kell lenni a károsítókkal szemben. 5.2. talajtermelékenységet fenntartó módszerek: Vetésforgó: a vetésforgó az ökológiai gazdálkodás alapja Alapelemei: A növényi összetétel A növények aránya A növények sorrendje A körforgás A különféle gyökérzetű növények lehetőleg váltogassák egymást így elérhető, hogy a talaj szerkezete nem romlik le, a humusz és a tápanyagpótlás kiegyensúlyozott lesz. A talajállapot a biológiai és mechanikai tényezők kedvező összhangja esetén hatékonyan javítható és fenntartható. 5.3. a növények tápanyagellátása: Fajtái: Istállótrágya, zöldtrágya, ásványi anyagok, komposzt Istállótrágya: Az ökológiai gazdálkodásban a talaj tápanyag pótlására a saját gazdaságból származó állati eredetű érett trágyát használják. Minőségét befolyásolja az állatok tápanyagban gazdag takarmánnyal való etetése. Zöldtrágyázás: Az éghajlati viszonyok befolyásolják a zöldtrágyázás sikerességét. Ásványi anyagok: Fajtái: Tőzeg, mészkő, dolomit, alginit, riolit tufa, zeolit, perlit, bazalt, agyagásványok. Az ásványok gazdak mikro-és makro elem tartalmuk miatt alkalmasak a tápanyagpótlásra. Komposzt: A komposzt a mezőgazdasági termelés számára tökéletes tápanyagforrás, védi a növényeket az aszálytól és a betegségektől. Elkészítésére több módszer létezik . 5.4. Kártevők és kórokozók elleni védekezés: Módszerei:  Vetésforgó alkalmazásával  Megfelelő fajtaválasztással  Biológiai védekezéssel  Természetes növényvédőszerek alkalmazásával A kártevők elleni védekezésnek elsődleges szerepe a megelőzésben van, mint pl. a vetésforgó tervezése, kiegyensúlyozott tápanyagellátás, rezisztens fajok kiválasztása, alkalmas élőhely más hasznos élő szervezetek számára. A biológiai védekezésben külön foglalkoztam a fürkészdarázzsal melyet igen érdekesnek találtam. 5.5 Gyomnövények elleni védekezés: A szintetikus növényvédőszerek használata tilos! Gyomszabályozás módszerei:  kapások és gabonafélék helyes aránya a vetésforgóban, a vetésváltás a gyomok irtásának legolcsóbb és leghatékonyabb módszere megfelelő talajművelés, kertek tisztán tartása, gyomnövények magérésének megakadályozása, vetőmag tisztítás, gyommentes trágya, komposzt használata  termikus és mechanikai gyomszabályozás legismertebb módszer a gyomperzselés, hátránya a magas energia költség Mechanikai módszerek: Mechanikai módszerek gépi eszközei: boronák, kultivátorok, gyomkefék. Hatékonyságuk függ a terület gyomflórájától, fejlettségi állapotától, talaj minőségétől, a tábla fekvésétől, lejtési viszonyaitól. A gépi eszközök ismeretében külön felhasználtam az interneten közölt Dr. Andor Domokos által írt cikket. A mechanikai módszerek kézi eszközei: a kapák, acatolók, kézi gyomlálás, és kaszálás 5.6. A búza Egyik legfontosabb gabonafélénk a búza. A biobúza termesztéséhez speciális fajták szükségesek, amelyek lehetővé teszik a gazdaságos termesztést, műtrágyák, és növény védőszerek nélkül. A termesztés feltételei:  Vetésforgó alkalmazása  Hibátlan egyenletes vetőmag  Talaj: ülepedett magágy 5.7 Genetikailag módosított szereket: és származékaikat az ökogazdálkodásban tilos használni! Az ökológiai gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható gazdálkodási mód. Szemléletének középpontjában a természetmegóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll.