A sikeres kukoricatermesztés egyik legfontosabb része a növényvédelem, ezen belül pedig a gyomirtás hatékonysága. Vizsgálatunk során a kukorica különböző fejlettségi állapotában vegyszeres és mechanikai gyomirtásokat végeztünk. Egyrészt kíváncsiak voltunk, hogy az eltérő időpontokban és különböző herbicidekkel végzett kezelések hogyan hatnak a területen lévő gyomokra, a kukorica fejlődésére és termésére; másrészt célul tűztük ki, hogy megállapítsuk, milyen összefüggés található a fenyércirok állománysűrűsége és a kukorica termésmennyisége között. Ennek érdekében 24 m2-es parcellákon, 3 ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben különböző gyomirtási technológiákat vizsgáltunk Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Tangazdaság Kft.-jének Kísérleti kertjében. Vizsgálatunk úgy is felfogható, mint 19 gyomirtási stratégia, ahol a kezeletlen kontrollon kívül hét vegyszert, vagy szerkombinációt (Spectrum 720 EC, Motivell Turbo D, Stellar + Dash HC, Akris SE, Ordax, Clio + Akris SE + Dash HC, Clio + Dash HC) juttattunk ki öt időpontban (pre, korai poszt, poszt és két késői poszt) és nyolc mechanikai gyomirtási technológiát alkalmaztunk. A kapálások a herbicides kezelésekhez kapcsolódóan különböző időpontokban történtek: 2-3 leveles korig gyommentes, 3-4 leveles korban egyszer kapált, 3-4 leveles kortól gyommentes, 6-7 leveles korban egyszer kapált, 6-7 leveles kortól gyommentes, 8 leveles korban egyszer kapált, 8 leveles kortól gyommentes. Eredményeinket négy időpontban elvégzett gyomirtó szer hatékonysági vizsgálattal, kukorica magasságméréssel, csőhosszúság és termékenyültség vizsgálattal, fenyércirok tőszám és bokrosodás meghatározással, valamint termésméréssel értékeltük. Az adatok statisztikai feldolgozása egytényezős varianciaanalízissel ill. kéttényezős lineáris regresszióanalízissel történt.